Budapest, 2016. (39. évfolyam)
10. szám, október - Somogyi Krisztina: ÉPÍTÉSZETI NÍVÓDÍJ 2016
BUDAPEST 2016 október 11 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara kor nem tisztán építészeti, esztétikai ítélet születik, hanem komplex szempontrendszer alapján, különböző, néha egymással vitatkozó értékek megvitatása mellett fogalmazódnak meg a vélemények. A bírálat tárgya tehát a hétköznapokban megtapasztalható, működő épített környezet, az élet által kiteljesedő alkotás. Ez olyan tény, amely önmagában is sokat elárul a bírálat szemléletmódjáról és tágítva a gondolatot, az építészet lényegéről. Az építészet megítélése sokat változott az évszázadok folyamán: ma a használhatóság, a társadalmi hasznosság, az ökológiai, gazdasági és működtetési szempontok is kiemelten fontosak. A pár évvel ezelőtt bekövetkezett válság kijózanító hatású volt. Európában megfigyelhető, hogy az izgalmas, nagy gesztusok és a pusztán vizuális értelemben innovatív épületek nem válnak automatikusan ünnepeltté. Bár a nagyság vagy a szokatlanság figyelemfelkeltő hatású – ezért a média mindig örül az ilyeneknek –, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ilyen épület hosszú távon is jól tudja szolgálni az építtető vagy a használók érdekeit. A kritika ma fokozottan figyeli, hogy meny nyire arányos építészeti döntések jellemzik az adott alkotást. Érthetőnek gondolom, hogy az öncélúság, pazarlás és a környezet iránti érzéketlenség egy általános nehézségekkel küszködő társadalomban kivált negatív kritikákat is. Ez figyelhető meg Portugáliától Hollandián át Magyarországig. A léptékében kisebb és arányosabb építészeti döntések ma nagyobb odafigyelésnek örvendenek mint korábban. Csendesebb és szelídebb alkotásoknak is jár figyelem. Átépítések, épület-újrahasznosítások, közösségi terek létrehozása és akár egészen kis léptékű beavatkozások is képviselhetnek komoly értéket. A nyertesek és az esélyesek között is több épület- és köztér-átalakítás volt: a meglévő pusztuló adottság, avagy nem jól működő helyzet kiigazítása, új funkciók számára történő újragondolása is eredményezhet kiemelkedő alkotást. Számos fontos tulajdonság, az építészeti döntések helyessége és arányossága csak a használat során derül ki: a látványos fotókról nem minden olvasható le. A Nívódíj pályázat során megszervezett épületlátogatások során például megerősítést nyert, hogy a kiemelkedő alkotások a megbízó és az építész harmonikus együttműködését feltételezik. A díjazott munkák mindegyike olyan épület, amelynek használói mind a tervezés és építés folyamatáról, mind a hétköznapi használatról pozitívan nyilatkoztak. A zsűrit körbevezető emberek, intézményvezetők, a főépítészi irodák Budafoki Szomszédok Piaca, 2015, vezető tervező: Kertész András Tibor DLA / Avant-Garde Építész Stúdió Kft., építész tervezők: Juhász Kristóf, Klopp András, Gál Róbert Kossuth Lajos tér rekonstrukció, Parlamenti Múzeum, Látogatóközpont és mélygarázs, 2014, vezető tervező: Tima Zoltán / Középülettervező Zrt., társtervezők: Mohácsi Sándor / S-73 Kft., építésztervezők: Németh Tamás, Mélykúti-Papp Dóra, Molnár J Tibor, Ráti Orsolya, Szabó Máté, Tölgyesi Kaplony fotó: Bujnovszky Tamás
