Budapest, 2016. (39. évfolyam)
9. szám, szeptember - Szántó András: Kammerwald és Mattoni
BUDAPEST 2016 szeptember 23 engedélyt is, ezért dohányt, cigarettát és szivart is árusíthatott itt. Útközben, Kelenföldön A hosszú kamaraerdei úton biztosan meg kellett állni kis pihenésre időnként az ide igyekvőnek: például a gyógyító és enyhet adó Erzsébet Sósfürdőnél, Kelenföldön. 1853-ban fedezték fel itt a glaubersós keserűvíz-forrást, úgy, hogy Schleisz György zöldségtermesztő – a terület tu lajdonosa – öntözés céljára kutat ásatott. A vizet megkóstolta és nagyon nem ízlett neki, de a célra megfelelőnek találta. Egy arra járó katonatiszt és a vele utazó úri hölgy azonban a kóstolás után rájött, hogy a legjobb ismert csehországi gyógyvizekre hasonlít, és kérte a tulajdonost, hogy vizsgáltassa meg szakemberekkel. A „vizsgáló” Unger nevű budai patikus rögtön be is társult az üzletbe. Több kémikus megerősítette a gyógyhatású ösz szetételt, így Unger megvásárolta a területet és fürdőt építtetett, melyet külön engedéllyel Erzsébet királynéról nevez tek el. Ma a Tétényi úti kórház pavilonjai állnak a helyén. Unger 1865-ös halála után a források az olasz Mattoni birtokába kerültek, aki a vizet budai Király keserűvíz néven palackokban kezdte forgalmazni. Hírnevét korábban a Giesshübler sósvízzel, gyógyvízzel alapozta meg, egész Ausztriában. (Giesshübl-Sauerbrunn gyógyhely Karlsbad mellett). A budapesti polgárcsaládok régóta Karlsbadba jártak túlsúlyos feleségeik kezelése végett! Az első prospektusokban, ismertető füzetekben ügyesen együtt reklámozták az Erzsébet Gyógyfürdőt a „Mattoni’s Giesshübler” vízzel. Gyors népszerűsége talán ennek is köszönhető. Meg a Kelenföldi pályaudvar közelsége (ahonnan saját fogattal hozták ide az érkezőket). A tulajdonos rövid idő elteltével kiépítette a fürdő területén saját vendéglőjét, mivel látta, hogy a konkurensek elcsábítják a szanatóriumi koszt és a gyógyvíz mellett időnként jó ételekre és habzó sörökre is vágyó vendégeket. Az egyik csábító a Hecker féle vendéglő és szálloda volt (Hecker György vendéglős a Döbrentei tér 4. számú házban lakott, és naponta kikocsizott példásan vezetett, jó hírű üzletéhez, ahol felesége vezénylete alatt működött a konyha). A másik csábítást Véder Lajos vendéglője és szál lodája jelentette a kelenföldi állomással szemben, esténként cigányzenével, kitűnő magyar konyhával, remek borokkal és Dréher sörökkel. Mattoni intézménye bővítésének terveit Ybl Miklós rajzolta, a szálloda szobái kényelmesek, mindhez fürdő és telefon is tartozott, kiépült az étterem, modern konyhaberendezéssel. Természetesen a kertből, az étterem mellől a zenepavilon sem hiányozhatott, ahol katonazenekar adott rendszeresen hangversenyt. A fürdőt igényesen tervezett és karban tartott hatalmas parkkal vette körül tulajdonosa, gondozott sétautakkal. Sőt, a kedvezőtlen időjárásra is gondolva egy fedett sétányt is építettek. Meggyőződésem, hogy az Erzsébet királyné gyógyfürdő Budapestnek ma is ugyanolyan vonzó nevezetessége lehetne, ha megőrizték volna eredeti vagy visszavarázsolt épületeit, mint az egész világból vendégeket fogadó Karlsbad. A gyógyvíz ugyanis ma is ott rejtőzik a földben! ● Tímár Gyula Hargita vendéglőjének bejárata (képeslap, 1930-as évek vége) Az Erzsébet királyné fürdő zenepavilonja (képeslap, 1908) ifj. Kostyál István vendéglője a Kacagó Galambhoz (képeslap, 1905)Az Arany Szarvas vendéglő társasággal, cigányzenészekkel (képeslap, 1928)