Budapest, 2016. (39. évfolyam)

8. szám, augusztus - Bajkó Ferenc: NEKÜNK HARANGOZTAK - A pesti szlovákok harangja

BUDAPEST 2016 augusztus 26 A Rákóczi úton a Keleti pályaudvar felé haladva az egyik belvárosi bérház ka­puja fölött egy szobrot pillanthatunk meg: Luther Márton , a nagy német egy ­házreformátor alakját. Aztán, ha tovább szemlélődünk, az épület teteje fölött lát­hatunk egy templomtornyot, a tetején toronygömbbel és kereszttel. Budapest egyik legszomorúbb sorsú temploma ez, a szlovák evangélikusok hajdani, monu­mentális épülete, amely ma profán célo­kat szolgál: táncház és edzőterem mű­ködik a falai között. Harangja viszont a Nógrád megyei Szügyben máig hirdeti a pesti szlovák ajkú evangélikusok hitét. A pesti evangélikusoknak Pollack Mihály építész rajzai szerint tervezett temploma 1799 és 1808 között épült fel. Máig a magyarországi evangélikusság egyik központi épülete. Falai között kez­detben három nemzetiség tartotta isten­tiszteleteit: a magyar, a német és a szlo­vák. A pesti szlovák evangélikusokat Kollár János karolta fel, aki lelki és kul ­turális életükkel, de nemzeti identitásuk megőrzésével is foglalkozott. Olvasókört alapított, szlovák könyvtárat hozott lét­re, és mivel a Deák téri közös templom szűkösnek bizonyult a három nemzetiség számára, írásban kérelmezte József főher ­cegtől, a nádortól hogy a pesti szlovákok templom- és iskolaépítés céljára telket kaphassanak. József nádor 1838. május 28-án kelt levelében a pesti szlovákoknak adományozta a mai templom 2200m2 -es telkét. 1854-ben a szlovák evangélikusok adminisztratív szempontból különváltak a magyar és német nemzetiségű gyüle­kezettől, de a közös templomhasználat megmaradt, hiszen a Rákóczi úti szlovák templom építése csak 1857-ben kezdődött meg. E romantikus stílusú épület terve­it Dieschler József építész készítette el. A tetőzet 1863-ra, a torony 1866-ra készült el, 1867-ben vették használatba a hívek. Két oldalán az iskola és a lelkészlakás állt. Ez a monumentális templom nem so­káig volt meghatározó építészeti eleme a Rákóczi útnak. Mivel a gyülekezet az 1870-es években eladósodott, az 1873-ban hivatalba lépett új lelkész, Bachát Dániel úgy döntött, hogy az adósság csökkentése érdekében a templom elé bazársort építtet. Ettől a földszintes üzletsortól még látni lehetett a templomépületet. Azonban az 1890-es évekre a gyülekezet anyagi gondjai nem oldódtak meg. A bazársor bérlőitől befolyt bevétel nem volt elegendő ahhoz, hogy a kialakult helyzetet orvosolni tud­ják, ezért Bachát kezdeményezésére, az A pesti szlovákok harangja Bajkó Ferenc NEKÜNK HARANGOZTAK A Rákóczi úti ház, udvarán az egykori templommal

Next

/
Oldalképek
Tartalom