Budapest, 2016. (39. évfolyam)
8. szám, augusztus - Horváth Júlia Borbála: ÉJSZAKA - Bugyilopás
BUDAPEST 2016 augusztus 14 Házasodjatok, gyermekeim... – a családfő kényelmesen hátradől az atyai karosszékben, és kedvtelve legelteti szemét az eladott leányban. Jaj, papa, úgy beszélsz, mintha a vásárra vinnél... – méltatlankodik az új donsült menyasszony, és csak dobog, dobog a szíve, hiába olvasott tucatnyi modern tanácsadókönyvet, amelyek arra biztatták, hogy kizárólag egyenrangú félként adja beleegyezését a frigyhez. Tudja viszont a miheztartást, vagyis várnia kell, hiszen megkérni önmagát egyetlen nő sem tudja – a kiszemelt férjet pedig továbbra sem illene –, marad hát a házi praktika: közösen kiérlelni az elhatározást, utána pedig a fiatalember álljon elő a huszonnégy karátos jegygyűrűvel. Ha az olyan egysze rű volna... – sóhajtoznak volt és leendő feleségjelöltek, és abban megegyeznek, hogy: csak a szépre emlékezem... – akár csak nagyanyáik annak idején, akiknél még ez a sláger aratott. Minek akkora feneket keríteni... – papa a realitás talaján áll, és gyakorlott mozdulattal átadja a feladatokat a saját nejének; közben gondosan ügyel a pénzeszsákra. A gépezet azonnal beindul, a család elhatározza, hogy a lehetőségek tekintetében nem táplál illúziókat, de azért mégis: egy szer van ilyen az ember lánya életében... – legalábbis, ami az elsőséget jelenti. Ete tés, itatás, vőfély, tánc... – a legfontosabb feladatok: de az esküvői ruháról se feled kezzünk meg... – felgyorsulnak az ese mények, minden napra jut dönteni való: háznál vagy vendéglőben? Tyúkleves vagy csirke? Cigányzene vagy tánczene? – vé gül kiválasztódik a helyszín és megíródik a menü, zenész is kerül, sőt a diszkózás is szóba kerül a fiatalabb évjárat részéről. Végül papa dönt: éjfélig élő zenész meny asszonytánccal, emeletes torta, és kész! Ez így megy ezentúl is? – a fiatal pár duz zogva hallgatja, azt hitték, az esküvőjük a sajátjuk lesz, most meg kiderül, hogy ezer vendégnyi szempontnak kell eleget tenniük. Csak szokják, milyen az élet... – a szü lői szempontok a Mecsekaljáról felruccanó Ilcsi néniéktől kezdve a szoptatós ikrekig minden meghívottra kiterjednek: nehogy úgy járjunk, mint a kis Katóék lakodalmán, ahol tizenegykor már szétszéledt a násznép... – persze szóba jön a másik véglet, mint például a Gergőék bulija, ahol két asztalt rogyásig törtek a hajnalig táncoló lábak: mit kettőt? Négyet! – az ifjúságnak utóbbi megoldás jobban tetszik, ezért úgy határoznak, megkezdik az alkalmazkodást a felnőtti életben, vagyis: nyilvánosság előtt Bugyilopás szöveg: Horváth Júlia Borbála, fotó: Sebestyén László Májustól augusztusig, válasszatok! – május, mert olyankor a legillatosabb a rügyfakadás, június, mert akkor gyönyörűek a csokrok, július, mert jó az idő és kellemes a nászút, na és a csillagszikrás augusztus: igazán szerelmes hónap. Akárhogy is áll a kassza, esküvőre megnyílnak a pénztárcák, hiszen hosszú évek óta számít e napra minden szülő és minden gyermek. A nagy eseményt speciális szervezőgárda koordinálja; a megismételhetetlen pillanatokat éber fényképész és rideg kameraszemek rögzítik. ÉJSZAKA