Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Csontó Sándor: A Fővárosi Állat- és Növénykert a lapok tükrében 1862–1866
BUDAPEST 2016 július 32 Már a reformkorban felmerült a gondolat, hogy Pesten is kellene egy állatkertet létesíteni, de ezt csak évekig tartó, hosszas huzavona után engedélyezték. Felkutattuk a könyvtári, levéltári forrásokat és a korabeli sajtó digitalizált változatait, ebből kínálunk egy színes összeállítást a kezdetektől a megnyitásig. Akkor és ma sem mennek másként a dolgok, de az Állatkert azóta is áll! „Xantus János Pesten mulatását egy indítvánnyal tette emlékezetessé, melly ha – mint hisszük és reméljük – létesül: Amerikába visszatérő s onnan távol tengerekre utazó hazánkfiának állandó emlékül, Pest városának pedig rég nélkülözött díszül és hasznosan mulattató intézetül fog szolgálni. – A kir. magyar természettudományi társulat január 29-ki közgyűlésén előadott indítvány ez: állíttassék fel Pesten egy állatkert, melly az összes honi állatokon kívül, lehetőleg több külföldit is foglaljon magában. – A közgyűlés hévvel karolta fel az életrevaló eszmét s annak létesítésére bizottmányt nevezett ki, melly február 5-én tartott első ülésében elhatározta: hogy a felállítás részvényes társulat útján történjék; hogy Pestváros tanácsa alkalmas hely átengedésére legyen felkérendő s az alapszabályok kidolgozására egy szűkebb, egyéb teendők intézésére pedig egy tágabb bizottmány meghívandó. Továbbá Gerenday József tanár a füvészkertben lévő s több mint 100 darabból álló állatgyűjteményét Xantus János pedig amerikai papagáj, galamb s egyéb szárnyasokból álló gyűjteményét ajánlotta fel a pesti állatkertnek. – Ez esetben Xantus szép eszméjét megtestesítve s a pompás állatkertet nem sokára ott látnók a városerdő egy kies ligetében, hol a tavasz, nyár és ősz idényeiben sétáló népek ezreitől látogatva, bő osztalékot kamatozna a részvényeknek, mellyek alapján (s igen bölcsen: nem a napjainkban minduntalan igénybe vett honfiúi áldozatokkal) felállítása tervezve van.” A pesti állatkert terve. Vadász és Versenylap 1862. február 20. „Az állatkert-társulat szűkebb bizottmánya igyekezett mindent megtenni, a mit tehetett. A park terve készen van. Az állatok beszerzési áráról tudomást szerzett magának, a várossal kiegyezkedett. A jeles, s az ügyet melegen felkaroló építész, Szkalniczky úr, önérdek nélkül, több, sikerült épületi tervrajzot adott be. Tehát működtek, az első lépések megtéve, már csak a munka megkezdését várjuk, és mégis, én legalább képzelni nem tudom, milyen lesz a kert, mire fog abban a fősúly fektetődni? Arra e, hogy Pest egy mulató-helylyel gazdagodjék, a természettudomány népszerűsítésére, vagy a honosítás ügyére” Gr. Lázár Kálmán Pesti Napló 1865. március 23. „A pesti állatkert ügye. A pesti állatkerti társulat választmányában az állatkert megalapítását, s tulajdon képen a szükséges épületeket illetőleg két nézet került felszínre. Az egyik, a többség nézete szerint, dr. Fitzinger úr lenne szerződtetendő, mint szakférfiú, a szükséges útmutatások adására; a másik rész, a kisebbség, melyhez magam is tartozom, pedig azt indítványozta, hogy most télen, úgy sem lehetvén építeni, küldetnék ki két hazai szakférfiú, t.i. egy építész és egy zoológus a nevezetesebb külföldi állatkertek megtekintésére. – F. úr évek hosszú során át a bécsi cs.k. udv. zoologicus kabinetben, mint múzeumi őr volt alkalmazva, s mint ilyen nyugalmaztatván, Münchenbe ment az állatkertbe igazgatónak, de itt már rövid idő múlva felmondtak neki, s ekkor tudomására jutván, hogy Pesten állatkert van alakulóban, mindenestől ide költözött. – Én nem vagyok személyének ellensége, mert ő arra nekem soha alkalmat nem szolgáltatott, sőt itt kijelentem, hogy én is őt igen derék elméleti szoba-tudós úrnak tartom, de gyakorlatinak nem, mit szemébe is megmondottam. – Nem elég az, hogy csak minél előbb, hanem hogy egyszersmind czélszerűen is létesüljön az állatkert, és hogy később is fenn birja magát tartani, hogy ugy ne járjunk, mint a bécsiek, kiknek állatkertjét a két igazgató helytelen megválasztása és eljárása buktatta meg. – Szerencsésen tanul, ki más kárán tanul, s az okos ott veti meg a vasmacskát, a hol feneket ér. Pest, nov. 27-én. 1865 Dr. Szabó Alajos” A Pesti Napló 1865. november 29. „(Xantus Jánost), kinek az állatkert kivitelében annyi érdeme van, az állatkert állandó igazgatójának választották. A választás sem szakavatottabb, sem buzgóbb férfira nem eshetett volna. Az állatkert igazgatójául Xantus János választatott meg és helybenhagyatott. Fizetése 2000ft, 500ft utazási átalag és szabad szállás.” Vasárna pi Ujság 1866 szeptember 9. ● Szövegek és képek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár A Fővárosi Állat- és Növénykert a lapok tükrében 1862–1866 Csontó Sándor
