Budapest, 2016. (39. évfolyam)

7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Csontó Sándor: A Fővárosi Állat- és Növénykert a lapok tükrében 1862–1866

BUDAPEST 2016 július 32 Már a reformkorban felmerült a gondolat, hogy Pesten is kellene egy állatkertet léte­síteni, de ezt csak évekig tartó, hosszas hu­zavona után engedélyezték. Felkutattuk a könyvtári, levéltári forrásokat és a korabe­li sajtó digitalizált változatait, ebből kíná­lunk egy színes összeállítást a kezdetektől a megnyitásig. Akkor és ma sem mennek másként a dolgok, de az Állatkert azóta is áll! „Xantus János Pesten mulatását egy in­dítvánnyal tette emlékezetessé, melly ha – mint hisszük és reméljük – létesül: Ame­rikába visszatérő s onnan távol tengerekre utazó hazánkfiának állandó emlékül, Pest városának pedig rég nélkülözött díszül és hasznosan mulattató intézetül fog szolgálni. – A kir. magyar természettudományi társulat január 29-ki közgyűlésén előadott indítvány ez: állíttassék fel Pesten egy állatkert, melly az összes honi állatokon kívül, lehetőleg több külföldit is foglaljon magában. – A közgyű­lés hévvel karolta fel az életrevaló eszmét s annak létesítésére bizottmányt nevezett ki, melly február 5-én tartott első ülésében elha­tározta: hogy a felállítás részvényes társulat útján történjék; hogy Pestváros tanácsa al­kalmas hely átengedésére legyen felkérendő s az alapszabályok kidolgozására egy szű­kebb, egyéb teendők intézésére pedig egy tágabb bizottmány meghívandó. Továbbá Gerenday József tanár a füvészkertben lévő s több mint 100 darabból álló állatgyűjtemé­nyét Xantus János pedig amerikai papagáj, galamb s egyéb szárnyasokból álló gyűjte­ményét ajánlotta fel a pesti állatkertnek. – Ez esetben Xantus szép eszméjét megteste­sítve s a pompás állatkertet nem sokára ott látnók a városerdő egy kies ligetében, hol a tavasz, nyár és ősz idényeiben sétáló népek ezreitől látogatva, bő osztalékot kamatozna a részvényeknek, mellyek alapján (s igen bölcsen: nem a napjainkban minduntalan igénybe vett honfiúi áldozatokkal) felállí­tása tervezve van.” A pesti állatkert terve. Vadász és Versenylap 1862. február 20. „Az állatkert-társulat szűkebb bizott­mánya igyekezett mindent megtenni, a mit tehetett. A park terve készen van. Az állatok beszerzési áráról tudomást szerzett magának, a várossal kiegyezkedett. A je­les, s az ügyet melegen felkaroló építész, Szkalniczky úr, önérdek nélkül, több, sike­rült épületi tervrajzot adott be. Tehát mű­ködtek, az első lépések megtéve, már csak a munka megkezdését várjuk, és mégis, én legalább képzelni nem tudom, milyen lesz a kert, mire fog abban a fősúly fektetődni? Arra e, hogy Pest egy mulató-helylyel gaz­dagodjék, a természettudomány népszerű­sítésére, vagy a honosítás ügyére” Gr. Lá­zár Kálmán Pesti Napló 1865. március 23. „A pesti állatkert ügye. A pesti állatkerti társulat választmányában az állatkert mega­lapítását, s tulajdon képen a szükséges épü­leteket illetőleg két nézet került felszínre. Az egyik, a többség nézete szerint, dr. Fitzinger úr lenne szerződtetendő, mint szakférfiú, a szükséges útmutatások adására; a másik rész, a kisebbség, melyhez magam is tartozom, pedig azt indítványozta, hogy most télen, úgy sem lehetvén építeni, küldetnék ki két hazai szakférfiú, t.i. egy építész és egy zoo­lógus a nevezetesebb külföldi állatkertek megtekintésére. – F. úr évek hosszú során át a bécsi cs.k. udv. zoologicus kabinetben, mint múzeumi őr volt alkalmazva, s mint ilyen nyugalmaztatván, Münchenbe ment az állatkertbe igazgatónak, de itt már rövid idő múlva felmondtak neki, s ekkor tudo­mására jutván, hogy Pesten állatkert van alakulóban, mindenestől ide költözött. – Én nem vagyok személyének ellensége, mert ő arra nekem soha alkalmat nem szolgáltatott, sőt itt kijelentem, hogy én is őt igen derék elméleti szoba-tudós úrnak tartom, de gya­korlatinak nem, mit szemébe is megmondot­tam. – Nem elég az, hogy csak minél előbb, hanem hogy egyszersmind czélszerűen is létesüljön az állatkert, és hogy később is fenn birja magát tartani, hogy ugy ne jár­junk, mint a bécsiek, kiknek állatkertjét a két igazgató helytelen megválasztása és el­járása buktatta meg. – Szerencsésen tanul, ki más kárán tanul, s az okos ott veti meg a vasmacskát, a hol feneket ér. Pest, nov. 27-én. 1865 Dr. Szabó Alajos” A Pesti Napló 1865. november 29. „(Xantus Jánost), kinek az állatkert ki­vitelében annyi érdeme van, az állatkert állandó igazgatójának választották. A vá­lasztás sem szakavatottabb, sem buzgóbb férfira nem eshetett volna. Az állatkert igaz­gatójául Xantus János választatott meg és helybenhagyatott. Fizetése 2000ft, 500ft utazási átalag és szabad szállás.” Vasárna ­pi Ujság 1866 szeptember 9. ● Szövegek és képek forrása: Arcanum Di­gitális Tudománytár A Fővárosi Állat- és Növénykert a lapok tükrében 1862–1866 Csontó Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom