Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Silberer Vera: Építészet a kertben
BUDAPEST 2016 július 31 többkupolás épület hatása színes csempéivel, mozaikjaival, üvegeivel, eozinmázas állatfiguráival teljesedik ki. Az elegáns, szintén szecessziós pálmaház Räde Károly, Ilsemann Keresztély és Végh Gyula koncep ciója nyomán épült fel. Közel húsz állatház terve született meg Kós Károly és Zrumeczky Dezső asztalán. Az Állatkert különös, nosztalgikus légkörét és otthonosságát elsősorban az ő erdélyi mintákból merítő, környezetbe komponált épületeik teremtik meg. Györgyi Dénes , a pályatárs beszámolója remekül érzékelteti a „desztillációs folyamattal” átlényegített falu hangulatát: „Látunk hófehér falakat, sötét boronafalakat, vannak durva kőből ösz szeróttak, vannak finom nyerstéglából épültek. A tornyok, fedélcsúcsok végén ott a csillagos, buzogányos fejfa, a lécesajtó kis faragott zábén [kapufélfán] nyílik, és a házak – belül is gerendásak...” Ezzel szemben nem lá tunk „reneszánsz tengelyosztást, sem vako latba húzott kőfugázást”. A díszek a házak szerves részei, gyakran szerkezeti elemei. Az épületcsoport központja a Madárház (ma Ausztrál ház): tornya és fiatornyai a kalotaszegi templomokat idézik. A „toldozott” kalotaszegi épületek ihlették a Szarvasházat (itt ma ritka erszényesek, emlősök laknak), egy középkori tanya a Bivalyházat. A Fácános kialakításában a falusi gazdasági udvar szolgált modellként. A keskeny ablakos, magas kéményes, nagyméretű Majomház (Madagaszkár-ház) és a robusztus Tigrisház (India-ház) nemcsak erdélyi épületek, hanem angol családi házak előképeiből is táplálkozik. Az apró Norvég ház a skandináv építészetre utal. Az aszimmetrikus Zsiráfház és a tóba benyúló Krokodilház tervezésekor az állatok származási helyét is szem előtt tartották. Az Állatkert számos épülete a második világháborúban elpusztult, megrongálódott; a javítások mellett több új pavilont terveztek, de ezek között volt olyan is, amit később lebontottak. A következő felújítások eredményeként néhány ház megint eredeti formájában épült fel, és új állatházak, konstrukciók is születtek a régiekhez igazodva: így készült el, többek között, a Szavanna-kifutórendszer (Anthony Gall építészirodája) és a Nagyszikla belsejében a Varázshegy (Kis Péter Építészműterme). Moravánszky Ákos megállapítása szerint „a Fiatalok legfontosabb eredménye a magyar századforduló építészetében az az érzékenység volt, amivel az épületet környezetébe beillesztették”. Ezt demonstrálja az állatkerti együttes, amely különleges gyűjtemény a századfordulós épületekben gazdag Budapest „szabadtéri múzeumában”. ● Pálmaház Madárház vázlata, 1909 Az Óriások csarnoka – Varázshegy forrás: Magyar Építőművészet 1909. VII. évf., 6. szám forrás: http://www.zoobudapest.com/varazshegy/termek
