Budapest, 2016. (39. évfolyam)
5. szám, május - Tosics Iván: VILÁG VÁROS - Integrált megújulás
BUDAPEST 2016 május 22 sára, a nemzeti költségvetések deficitjének csökkentésére többek között az önkormányzatoknak juttatott pénzeket kellett megkurtítani. Mindezek erősen érintették a városokat: súlyosbodott a munkanélküliség, a lakástalanság és más szociális problémák, miközben a jóléti kiadások is csökkentek. A pénzügyi feltételek drámai változásainak hatását az új EU tagországokban némileg enyhítették az új beruházások, amelyek túlnyomó többségét (Magyarországon 90 százalék feletti hányadát!) EU-s forrásokból fedezik, és éppen a 2000-es évek vége felé ugrott meg e források összege. A régi EU tagállamokban azonban a krízis teljesen új helyzetet teremtett: megfelelő források hiányában nem lehetett tovább folytatni a korábbi jóléti politikákat. Új megközelítéseket kellett kitalálni, a városfejlesztés minden szereplőjének (önkormányzatok, magánszféra, lakossági csoportok) újra kellett gondolnia a saját szerepét és hozzájárulását a krízis következtében súlyosabbá vált problémák kezeléséhez. Amikor egyre kevesebb a pénz és egyre több a gond, akkor minden szereplőnek innovatív megoldásokon kell törnie a fejét. Cikksorozatunkban ilyen innovációk bemutatására vállalkozunk. Néhány ezek közül: A közszféra által irányított komplex városmegújítás kiváltása olcsóbb módszerekkel: a korábbi átfogó városfelújítási programok helyettesítése kisebb projektekkel, épület-felújítás helyett az épületek átmeneti hasznosítása és/vagy közterület-megújítás, irodaépületek átalakítása lakóépületekké közösségi finanszírozásos projektekkel, a magántőke bevonása. Vagy, a környezeti és barnamezős problémák teljes körű megoldása helyett átmeneti hasznosítások és ösztönzés új innovációk feltárására. Gazdag lehetőség a közterületek felújítása: a részvételi tervezés erősítése, új hasznosítási formák (pl. városi kertek) elterjesztése. S végül a városi közszolgáltatások biztosítása a közpénzek radikális csökkentése ellenére: a közszféra szerepének átértelmezése, a városlakók bevonása. Ezeknek – a BUDAPEST következő számaiban sorra kerülő – tematikus áttekintéseknek a lezárása az új tendenciák összefoglalása lesz, kiemelve a közszféra szerepét, a korábbinál nyitottabb politikai vezetés fontosságát és szerepét az alulról jövő elképzelések ösztönzésében és támogatásában.. ● Tudományos-technikai park a Lisszabon melletti Oeiras városban. A versenyképesség javítására nagy költségekkel létrehozott tudományos-technikai parkok a legkevésbé integrált fejlesztések közé tartoznak, elkülönítve a magas kvalifikációjú értelmiséget a város többi részétől Belgrád központjából kitelepített roma családok számára a város távoli perifériáján kialakított konténertelep. A szociális gettók megszüntetése érdekében új, komfortosabb lakásmegoldások kialakítására kerülhet sor, ezek azonban a többségi társadalom elutasító magatartása miatt legtöbbször távoli, nehezen megközelíthető helyeken létesülnek, ami új, még inkább szegregált gettó létrehozását jelenti. A képen látható roma családok Belgrád központjában, egy autópálya-híd alatt éltek, míg ki nem telepítették őket, ugyan a korábbinál komfortosabb konténer-lakásokba, de a perifériára. Így a belváros számukra elérhetetlenné vált Stockholm egy új városrésze, Hammarby Sjöstad, az ökológiai városépítés mintaképe. A környezeti kihívások kezelésére előtérbe kerül az új lakásépítés környezeti normáinak szigorítása. A magas műszaki színvonalú, zéró kibocsátású épületek lakásai azonban legtöbbször túl drágává válnak, és praktikusan középosztályi szegregátumok kialakítását jelentik. Ez történt a Hammarby Sjöstad városrészben: a magas lakásárak miatt az eredetileg tervezett szociális mixet egyáltalán nem sikerült megvalósítani
