Budapest, 2016. (39. évfolyam)
1. szám, január - Holló Szilvia Andrea: TÉRKÉPKÉP - A Wodianer a Duna mellett
BUDAPEST 2016 január 14 Kardetter Tamás pesti polgár egyike volt annak az öt ácsmesternek, akik 1791-ben felvásárolták a mai Lánchíd környékén fekvő folyóparti területet. Akkoriban nem volt ott más, mint szemét, pocsolyák és méretes gödrök. Az értéktelen földdarabot Johann von Schilson, a városfejlesztésért felelős csá szári hivatalnok még arra sem méltatta, hogy felvegye a parcellázási tervbe. Kardetter az 1132 négyszögöl nagyságú telekért jutányos árat fizetett, s rögvest felhúzott rá egy kisebb épületet. Egy évtizeddel később, már mint a Hild János-féle városszabályozást előkészítő bizottság külső tagja, mindent elkövetett azért, hogy a környéket – részbeni tulajdonát – bevonják a fejlesztésekbe. Fáradozása sikerrel járt, a húszas évek elején már ezen a telken is egy az előbbinél nagyobb házat tüntettek fel a térképek. A ma is itt álló kétemeletes, klasszicista épületet a Feldunasor 12. (ma Akadémia utca 3.) szám alatt, az egykori Fő (ma Arany János) utca sarkán azonban csak 1836-ban építették Hild József tervei alapján, Tänzer (Tenczer) József megbízásából, mintegy a Rakpiac házsorának lezárásaként. Eötvös, a bérlő Az állandó híd építéséről rendelkező, 1836. évi törvény hatására a környék ingatlanjainak értéke egyre növekedett, rövid időn belül több ház is tulajdonost cserélt. Ezt bizonyítja Széchenyi István néhány évvel később keletkezett levele, melyben arról írt, hogy József nádor „kegyeskedett a Fel ső Duna-soron, az Ilkei- és a Wodianer Rudolf-féle ház előtt fekvő telek egy részét egy idővel felépítendő magyar színház céljára kijelölni.” Az újonnan épült Tänzer-házat ugyanis Wodianer Rudolf , a gyapjúszál lításból meggazdagodó nagykereskedő (1788–1856) vette meg, és a negyvenes években már váltóüzletét is feldunasori házában hirdette. A Wodianerek több gazdasági vállalkozást vittek sikerre Pesten, többek között támogatták a Hengermalom és a Lánchíd építését, a ház azonban nemcsak miattuk érdemel említést. A Honművész 1839. április 25-i számában egy pompás kőmetszetet hirdettek, melynek tárgya „Pestnek Du na-melléki legszebb része a’ Duna partjával együtt”. Készítője egy bizonyos Paur F. M. pesti architectus, a rajz – mint a szövegből kiderül – a „Vodjaner-ház” második emeletén kapható. Nos, az idő tájt az első emeleten Trefort Ágoston bérelt lakást, majd 1841 szeptemberében beköltözött hozzá a barátja, Eötvös József . Miután atyja csődbe ment, Eötvös lemondott minden várható örökségéről, „könyveivel s nehány bútordarabbal, mely sajátja volt, a budai várból, atyja lakásáról barátjához, Treforthoz, ki Pesten, az akkori Wodianer-házban, Emmerling szomszédságában lakott – költözködött át” – írja a kor társ sajtó. Otthona pontos helyét aligha lehet azonosítani, a belső tereket ugyanis már akkor átalakították. Eötvös 1842 szeptemberében megnősült, nejével egyszerű háztartást vittek, tavasszal már ve-A Wodianer a Duna mellett Holló Szilvia Andrea Vasquez pesti lapjának egyik metszete izgalmas pillanatot örökít meg. Egy méretében impozáns, küllemében elegáns ház előtt vadul száguld a kétlovas kocsi, a széles, ám kövezetlen utca közepén két pesti polgár a közelgő veszélyre ügyet sem vetve, békésen társalog. Az épület, amely előtt a reformkori Pesten korántsem szokatlan jelenet játszódik, Wodianer Rudolf háza a Duna mellett. Csakhogy e néven aligha találnánk rá a műemléki jegyzékekben. TÉRKÉPKÉP
