Budapest, 2016. (39. évfolyam)

4. szám, április - Csontó Sándor: TERESEDÉS - Mindennek van határa

BUDAPEST 2016 április 12 Mindennapos használói, lakói a „nyócker­ben” sem sejtettek semmit. Annyit se mond­hattak, hogy renonc vagy időpecsét. Azt hit­ték, ez még az ő terük, mert látszólag semmi nem változott. Kicsit irigykedve gondoltak a kispesti testvérre – a tágas, kertvárosi pi­acolgatósra – aki köszöni szépen, neki jól megy sora. Pedig ők becsszóra betartották a közterület életvitelszerű használatára vo­natkozó törvény minden paragrafusát. Az apró betűsöket is. Szabálysértés részükről nem történt. Néhányan bizonyára dörmög­tek magukban, szűrték a szót a négy fal kö­zött, hogy hát azért mindennek van határa. Az ő terüknek is. Ami a legnagyobb jó­indulattal sem nevezhető annak. Merthogy kicsi, és nem üti meg az alapvető kritéri­umot. Vagy fogalmazhatunk pongyolán úgy is, hogy már át sem lépik az emberek az ingerküszöböt. Vajon akkor mi veri ki a biztosítékot? Nem elég, hogy apró – ez önmagában nem volna probléma –, de rá­adásul talpalatnyi zöld felület sincs rajta. Egyébként nemrégiben újították meg. Em­bermagasságú, fekete vaskordon mögött egy Pasa parki nappalinál alig nagyobb ját­szótér néhány paddal és játékszerrel , ami teljesen kitölti az utcák által közrefogott há­romszöget. Közepén dr. Fodor József nek, a magyar közegészségügy megalapítójának ifj. Vastagh György által 1909-ben készített bronz és mészkő emlékműve áll. Látható­an nem érzi jól magát ilyen keretek között. De hogyan érezné magát ma valamelyik egészségügyi intézményünkben? A kér­dés persze szimplán költői. Akik nap, mint nap idejárnak, bizonyára megszokták, sőt örülnek is, miközben az egész abszurd. Ez tűnik normálisnak, holott cseppet sem az. Zárt osztály a Gutenberg-galaxisban. Be­lül kis „ketrecharcosok” pörögnek, kívül részeges karatemesterek alternatív talaj-TERESEDÉS Mindennek van határa Csontó Sándor Egy szépnek távolról sem mondható tavaszi napon arra ébredt a Gutenberg tér, hogy megszűnt köztérnek len­ni. Minden előzetes bejelentés, figyelmeztetés, szavazás és nemzeti konzultáció nélkül. Ezt senki nem mondta neki, nem is súghattak előre még a jóakarói sem. Csak úgy megjelent a direktíva a közlönyben, jogorvoslatnak helye tehát nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom