Budapest, 2015. (38. évfolyam)

2. szám február - Babiczky Tibor: A helikopter, A régi kávéház - Zeke Gyula: „Mi ez a Cséry-telep itt?”

KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB A könyv az Aquincumi Múzeumi romkert felszínre hozott maradványait mutatja be. A séta során megis­merkedhet az érdeklődő a polgárváros szerkezetével, fontosabb középületeivel és magánházaival. A kiad­vány leírásokat, rekonstrukciós rajzokat és az épüle­tekből előkerült egy-egy szép lelet fotóját tartalmazza. ZSIDI PAULA: AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROS Archaeolingua Alapítvány A ROVATOT SZERKESZTI: KIRSCHNER PÉTER A szótlanságig szerény várostörténész, Umbrai Laura első kötetét (A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870−1948. Buda­pest, 2008.) hat éve mutathattam be e lap hasábjain (BUDAPEST, 2008/12.). Újabb könyve kéziratban ugyan már öt éve készen állt, ám az untig ismerős kiadói nehézségek miatt csak pár hónappal ezelőtt jelenhetett meg. Jobb későn, mint soha – siet a művészi és a tudományos ma­gas kultúrát pária-státuszba taszító politika felmentésére a nyelv. A mondás ráadásul keserű, ám kétségtelen igazságnak tetszik egy olyan munka esetében, amelyik valóban első a maga területén. Mert bármily furcsa, másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a tipikus nagyvárosi problémának tekinthető szemét-, illetve hulla­dékgazdálkodás, valamint a köztisztaság szerteágazó problémakö­rét ne csak a mindenkori városvezetés és a sajtó tárgyalja a maga mindig jelen idejű szempontjai szerint, hanem az ide vonatkozó bőséges forrásanyagot végre avatott történész vegye a kezébe, s ér­telmezze tágabb időbeli és szemléleti keretek közt. Umbrai Laura roppant – elsősorban levéltári s a (szak)sajtóban fel­lelhető – forrásanyagot megmozgató munkája így nem csupán az e ponton lyukas várostörténet kötelező olvasmánya, de alapkönyv a műanyagkor keveseinek is, akiket aggodalommal tölt el a civilizáció elszemetesedésének kilátása. Mert a közelgő ökológiai összeomlás „MI EZ A CSÉRY-TELEP ITT?” Zeke Gyula 28 BUDAPEST 2015 február Babiczky Tibor: A helikopter A mentőhelikopter, néztem, leszállt a sebészet előtt az őszi liget közepére; lázban égő, haragos, rotorfejű angyal. Minden zúg. A csend a földben lakik, s ami fölötte van, fák, ablakok, léptek, mind morajlik. Egy férfi vagy nő, zöld köpenyben, tolt egy múlt­századbeli kerekesszéket, benne, félrebicsaklott fejjel, ott ült a múlt, nem mozdult, csak rázkódott, ahogy tolták, szél fújta haját – úton szél futott át –, s nem tudtam hirtelen, a helikopter elhozta vagy elviszi épp a halált. A régi kávéház Nem volt semmi dolga, s dolog híján – odavonzották az aranyló, hatalmas ablakok – belépett a kávéházba, ahol azóta nem járt. Tekintete az apró sarokasztalra tévedt. Egy férfi ült ott és egy nő. Kezük az asztallapon összefonódik. Tekintetük különböző irányokat keres. Ára: 2000 Ft Megvásárolható az Aquincumi Múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom