Budapest, 2015. (38. évfolyam)
2. szám február - Babiczky Tibor: A helikopter, A régi kávéház - Zeke Gyula: „Mi ez a Cséry-telep itt?”
KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ mai perspektívájából nézve a polgári korok Budapestjének szemetelés-története és hulladékgazdálkodása (a maga korabeli konfliktusaival együtt is) egyensúlyos folyamatnak tűnik, amely feldolgozhatatlan maradékait tekintve sem hagyott maradandó nyomot a város testén. A közel két és fél száz oldalas áttekintés szinte teljesen kimeríti a tárgy intézmény- és gazdaságtörténetét, s technika- és technológiatörténeti tekintetben is igen erős. Jelen van ugyan, ám hozzájuk képest kevesebb figyelmet kap a szemetelés mentalitás- és társadalomtörténete, jóllehet a szerző láthatólag birtokában van a bővebb feltáráshoz szükséges anyagnak. Tudományos műről van szó, amely ugyan sok színben villan fel az avatott szem előtt, ám ehhez a fönti érdeklődésen túl bizonyos többlet-erőfeszítésre is igényt tart, amelyet eredménnyel táplálhatott volna az említett oldalak forrásainak – cikkek és szépirodalmi szövegrészletek – nagyobb mérvű mozgósításával. Olyan jellegű szövegekre gondolok, mint Fodor István valahai csöngettyűs fiú bőséggel idézett (212–215.), hihetetlenül érdekes visszaemlékezése. Ráadásul a könyv tipográfiája sem tekinthető olvasóbarátnak. A főszöveg betűje egy fokkal eleve kisebb, mint amit a sokat látott (és olvasott) szem örömmel fogad, ám a tartalmi szempontból is fontos és terjedelmes jegyzetek apró betűi már kimerítő ugrándozásra késztetik a szemet. (Nem beszélve a miniatűr jegyzetszámokról, amiket én csak a másfeles olvasószemüvegem elé emelgetett nagyítóval voltam képes azonosítani...) A címlap pompás fotója által felcsigázott képi érdeklődést a kötet felvételei csak részben elégítik ki. Közgyűjteményeink várostörténeti anyaga (ismereteim szerint) lehetőséget nyújtott volna a gazdagabb képi dokumentálásra, amelyet egy nagyobb könyvforma és figyelmesebb képszerkesztés még látványosabbá tehetett volna. (Igaz, a könyv a harmadik darabja már a Politikatörténeti Intézet Feitl István vezette Budapest-történeti Műhelye adott formátumú kiadványainak, a műhely elismerést érdemel a sorozat beindításáért és életben tartásáért az áldatlan körülmények között.) A kötet lezárul 1949-cel, amit ugyancsak sajnálhatunk, még ha tudjuk is, hogy a szocialista (és főképp az 1989 utáni) korszak ide vonatkozó forrásanyaga még csak részben hozzáférhető a kutatók számára. Értelme volna azonban e téren bizonyos kompromisszumnak, hiszen egy kép- és illusztrációs anyagát tekintve szerteágazóbb, s az itt feltárt szakmai részleteket már csupán összefoglaló elemzésnek a történet ívét föltétlen a jelenig volna érdemes megrajzolni. Umbrai Laura ismét múlhatatlanul fontos kötetet tett az asztalunkra, s afféle szellemi városanya – metropolisz! – módjára, aki az összes fontos életfunkciókat szemmel tartja, most a fővárosi közélelmezés történetén dolgozik. Közben gimnáziumban tanít, és négy gyermeket nevel. Azt hiszem, még nagyon sokat várhatunk tőle. ● Umbrai Laura: Így szemeteltek BUDAPESTEN. A hulladékgazdálkodás múltja a fővárosban. Budapest, 2014, Napvilág Kiadó, 243 p., 3600 Ft 29 BUDAPEST 2015 február Hargittai István, Hargittai Magdolna és Hargittai Balázs a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében több száz beszélgetést vett fel világhíres tudósokkal − fizikusokkal, kémikusokkal és orvosbiológusokkal. Ezeket a beszélgetéseket tekintélyes folyóiratokban és egy hatkötetes könyvsorozatban publikálták. Ezek közül választottak ki 111 beszélgetést, és azok legérdekesebb, mindenkit – nem csak tudósokat – érintő részleteit adják át itt az olvasónak. A kiválasztott részletekben szóba kerülnek tudományos, egészségügyi, emberi, társadalmi, sőt még politikai témák is, mindez közérthető módon, megértésükhöz nincs szükség előismeretekre. Az olvasmányos beszélgetések egyszerre tájékoztatnak és szórakoztatnak. Az „Ízek városa” sorozatban megjelent kötet nem egyszerűen csak szakácskönyv, hiszen a konyhaművészet a magyar kultúra egyik igen komoly szegmense. A kiváló recepteken túl megismerhetjük gasztronómiai kultúránk történetét − a római és a honfoglalás kori hagyatéktól a reneszánsz ünnepi lakomákon keresztül napjainkig, a hamuba sült pogácsától a lacikonyháig. A kötet magyar, német és angol nyelven is megvásárolható. Az óbudai kísérleti lakótelep az 1956 utáni korszak legérdekesebb és máig egyedülálló kísérlete volt. Tömegtermelésre alkalmas, modern lakástípusok kialakítása volt a cél, amit többlépcsős pályázattal kívántak előkészíteni úgy, hogy a díjnyertes pályaműveket 1:1-es modellként meg is építették. Számos technikai újítás mellett itt jelent meg Magyarországon először az 55x55 cm alapterületű egységekből álló beépített konyha is. A könyv ennek a történetét dolgozza föl, illetve részletesen bemutatja az egyes házakat, összesen 20 különböző típust. A könyvFUGAbooks ajánlata BRANCZIK MÁRTA − KELLER MÁRKUS: KORSZERŰ LAKÁS 1960 − AZ ÓBUDAI KÍSÉRLET Terc Kft. Ára: 4200 Ft Megvásárolható a Budapesti Építészeti Központ (FUGA) Könyvesboltjában, (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) Ára: 2700 Ft HARGITTAI BALÁZS, HARGITTAI MAGDOLNA, HARGITTAI ISTVÁN: KÜLÖNLEGES ELMÉK − TALÁLKOZÁS 111 HÍRES TUDÓSSAL Corvina Kiadó Ára: 3990 Ft CSAPÓ KATALIN: BUDAPEST ÍZEI − HAGYOMÁNYOS ÉTELEK ÉS GASZTRONÓMIAI KULTÚRA A VENDÉGSZERETŐ FŐVÁROSBAN Holnap Kiadó
