Budapest, 2015. (38. évfolyam)

12. szám december - Kassai Ferenc: A város és folyója

BUDAPEST 2015 december 27 azon szerencsések közé tartozunk, akik – a természeti adottságoknak köszönhetően – jelentős vízkinccsel rendelkeznek. Meg­őrzése mindannyiunk közös felelőssége. A globális éghajlatváltozás alapjaiban hatá­rozza meg a következő évtizedeket. Többször várhatók rendkívüli árvizek, illetve aszályok. A vizekhez való viszonyunkat vízgazdálko­dási, közlekedési, ökológiai szempontokat is figyelembe véve kell vizsgálni. A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülménye­inket, közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a felada­tunk, hogy megalapozott szakmai érveink­kel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket. A 2013. évi budapesti nagy árvíz során a kiterjedt árvízvédekezés felszínre hozott olyan tapasztalatokat is, amelyek tanulmá­nyozása, következményeik megfontolása a jövő védekezés szempontjából fontosak lehetnek. Megváltoztak a vízállás-vízho­zam összefüggések, ami a klímaváltozási tendenciákkal együtt, nagy valószínűség­gel a nagyvizek gyakoriságának és magas­ságának növekedését okozhatja. Magyarország speciális adottsága, hogy felszíni vizeink 96 százaléka külföldi víz­gyűjtőkről származik, ezért az ide érkező szélsőséges eloszlású készletek hasznosí­tását csak vízmegtartó képességünk nö­velésével, tározással lehet okosan meg­oldani. Ezért az árvízvédelem stratégiája csakis a megelőzés lehet. A stratégiának be kell ágyazódnia a főváros és a Duna, illetve a dunai nagyvizek viszonylatába, a városfejlesztési elképzelésekbe – párhuza­mosan a város életére vonatkozó hatások értékelésével. Különösen igaz ez azokra a területekre, amelyek a partok mentén fejlesztéssel érintettek vagy potenciális fejlesztési területek (egyebek mellett a Dagály fürdő térsége, a Hajógyári sziget védelme). Ezeken a területeken a fejlesz­tést és az ármentesítést csak úgy szabad megvalósítani, hogy az ne okozzon a fe­lettük levő folyamszakaszon újabb ve­szélyeztetést. Mindez a 2017-re tervezett vizes világ­bajnokság szempontjából is lényeges. De lényeges a Dunára vonatkozó városfejlesz­tési elképzelések szempontjából is. Ahhoz, hogy a Duna és a főváros közönsége köz­vetlen kapcsolata megvalósulhasson, a ter­vezett úszóműveknek állandó vízszintet is kell biztosítani. ● A szerző a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom