Budapest, 2015. (38. évfolyam)
12. szám december - Kassai Ferenc: A város és folyója
BUDAPEST 2015 december 27 azon szerencsések közé tartozunk, akik – a természeti adottságoknak köszönhetően – jelentős vízkinccsel rendelkeznek. Megőrzése mindannyiunk közös felelőssége. A globális éghajlatváltozás alapjaiban határozza meg a következő évtizedeket. Többször várhatók rendkívüli árvizek, illetve aszályok. A vizekhez való viszonyunkat vízgazdálkodási, közlekedési, ökológiai szempontokat is figyelembe véve kell vizsgálni. A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülményeinket, közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a feladatunk, hogy megalapozott szakmai érveinkkel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket. A 2013. évi budapesti nagy árvíz során a kiterjedt árvízvédekezés felszínre hozott olyan tapasztalatokat is, amelyek tanulmányozása, következményeik megfontolása a jövő védekezés szempontjából fontosak lehetnek. Megváltoztak a vízállás-vízhozam összefüggések, ami a klímaváltozási tendenciákkal együtt, nagy valószínűséggel a nagyvizek gyakoriságának és magasságának növekedését okozhatja. Magyarország speciális adottsága, hogy felszíni vizeink 96 százaléka külföldi vízgyűjtőkről származik, ezért az ide érkező szélsőséges eloszlású készletek hasznosítását csak vízmegtartó képességünk növelésével, tározással lehet okosan megoldani. Ezért az árvízvédelem stratégiája csakis a megelőzés lehet. A stratégiának be kell ágyazódnia a főváros és a Duna, illetve a dunai nagyvizek viszonylatába, a városfejlesztési elképzelésekbe – párhuzamosan a város életére vonatkozó hatások értékelésével. Különösen igaz ez azokra a területekre, amelyek a partok mentén fejlesztéssel érintettek vagy potenciális fejlesztési területek (egyebek mellett a Dagály fürdő térsége, a Hajógyári sziget védelme). Ezeken a területeken a fejlesztést és az ármentesítést csak úgy szabad megvalósítani, hogy az ne okozzon a felettük levő folyamszakaszon újabb veszélyeztetést. Mindez a 2017-re tervezett vizes világbajnokság szempontjából is lényeges. De lényeges a Dunára vonatkozó városfejlesztési elképzelések szempontjából is. Ahhoz, hogy a Duna és a főváros közönsége közvetlen kapcsolata megvalósulhasson, a tervezett úszóműveknek állandó vízszintet is kell biztosítani. ● A szerző a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke