Budapest, 2015. (38. évfolyam)
8. szám augusztus - Hangok és mozdulatok a jódlizáson túl - Modern idők
30 BUDAPEST 2015 augusztus Budapest új ruhát ölt egy hétre szeptemberben, és elővarázsol mindent, ami osztrák, túl a Mozart-kuglin, a térdzoknin és a jódlizáson. A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája szeptember 11. és 16. között újra megrendezi a Bridging Europe – Európai Hidak fesztivált, ahol megmutatják, milyen kulturális csemegéket rejteget Ausztria a mindenki által ismerteken túl. Csehország és Németország után ez a harmadik ország, amelyet alaposan megismerhet a budapesti közönség. Az őszindító fesztivál egyik célja, hogy az európai nemzetek közelebb kerüljenek egymáshoz. Fischer Iván , a fesztivál művészeti vezetője olyan zeneszerzőket válogatott a programba, mint Hugo Wolf és Gustav Mahler. Emellett, immár hagyományosan, az osztrák zene barokk és kortárs képviselőinek szerzeményei is színesítik a kínála tot. A fesztivál könnyűzenei programjában 2015-ben a Soap & Skin with Ensemble, a Wolfgang Muthspiel Trio, a Wüdaramusi, a Federspiel és Madame Baheux szerepelnek. A muzsika mellett a tánc és az irodalom ezúttal is fontos szerephez jut. Gergye Krisztián Társulata és Gloria Benedikt közös táncelőadása Kokoschka babája címmel Alfonso Cruz regényét eleveníti meg, a Literárium irodalmi sorozat keretében pedig a nagy hatású osztrák író, Thomas Bernhard életművével ismerkedhet meg a közönség. ● HANGOK ÉS MOZDULATOK A JÓDLIZÁSON TÚL Bridging Europe – Európai Hidak fesztivál a BFZ-vel Művészetek Palotája, 2015. szeptember 11–16. A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg. A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Kernstok Károly művei), az avantgárd (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos alkotásai) mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alko tói – főként Ferenczy Károly –, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (például Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek ( Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg. A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Ró nai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett burjánzó szecessziós kerámiái, vagy Breuer Marcell világ hírű csővázas bútorai láthatóak. ● MODERN IDŐK Magyar művészet a millennium és a II. világháború között Magyar Nemzeti Galéria, újrarendezett állandó kiállítás Berény Róbert: Csellózó nő, 1928
