Budapest, 2015. (38. évfolyam)
7. szám július - Szántó András: Kertvendéglő a kőrengetegben
BUDAPEST 2015 július 20 A Petz szobát sok-sok egyéb sörös címer, felirat szobor tette kedélyesebbé, már-már múzeumban érezhette magát a látogató. A vendég a Petz szobától balra a gótikus stílusú Dreher-szobába jutott, ahol a kőbányai nagy sörös birodalmat alapító bajor származású, de gyorsan magyarrá vált család emlékei sorakoztak. Itt a Dreher címeren és egyéb családi jelképeken kívül minden székbe belefaragták a Dreher Sörgyár mai napig használt eredeti emblémáját: a körben lévő háromszöget. A sörkatakomba vezetője, Komlóssi úr tehát feloldotta a régi konkurencia-harcot, az első tulajdonos Részvény Serfőzde és a Dreher Sörgyárak Rt közötti ellentétet. A Petz szobából nyílt a Tüköry szoba is, nemes Tüköry József ácsmesterből lett serfőző emlékére. A Tüköry serfőzőház a mai Margit híd pesti hídfőjének közelében állt (a mai Pozsonyi út, Katona József utca és Hollán utca által határolt területen). A közeli Duna-szakasz védőgátját a család építtette, ezért nevezték sokáig Tüköry-gátnak. Szintén a közelben volt az 1830-as években épült, nagyon népszerű Újvilág Serházkert, amely 1895-ben, a Vígszínház építésekor szűnt meg. A Tüköry szoba berendezése biedermeier stílusú volt, több darabja, például a herendi söröskorsók egy része az Ernst Múzeumból származott. Tüköry József arcképét Basch Árpád (Párizsban működött magyar szecessziós festőnk) készítette. Az erdélyi Schmidt Péter szoba név adója Pesten született, de hamar Erdélybe került, ott ismerte meg a serfőzés minden apró részletét és tudományát. Pesti serfőzőháza az Üllői úton, a Mária Terézia kaszárnya közelében volt, erről kapta nevét a közeli Serfőzőmester utca (a mai Ferenc körút vonala). A gyárépületen álló Szent Flórián szobor adta a Nagy Floriánus (ma Tűzoltó) utca nevét. Ez a szobor is hagyományosan az égő serfőzőház oltása közben ábrázolta Flóriánt, ez a motívum kapcsolja össze a serfőzők és a tűzoltók közös védőszentjét és szobrait. Schmidt Péter használta először „Kőérfölde”, azaz Kőbánya pincéit sörraktárként, ezzel elindítva Kőbánya felé a sörgyártás nagy vállalkozóit. A Pesti Serfőző Céh utolsó al-céhmestere volt, 1871-ig. A szoba berendezésének minden egyes darabja Kalotaszegről származott, az ott vásárolt kályha állt a sarokban, a padok, faliszekrények, bútorok mind ott készültek. Az erdélyi emlékszoba megnyitása a kor szellemének – Erdély visszacsatolása reményének – megfelelően nagy attrakció Dreher szoba (képeslap kb. 1940.) Schmidt erdélyi szoba (képeslap kb. 1940.) Kerthelyiség a tornácról nézve (képeslap kb. 1940.)
