Budapest, 2015. (38. évfolyam)
7. szám július - Somogyi Krisztina: NYUGATI - Ambuláns beavatkozások Terézvárosban
BUDAPEST 2015 július 14 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara épület zárja a területet. A vonat fölött lévő födémen park található, amit sportolásra, pihenésre és rendezvényekre is lehet használni. Nagyjából a pályaudvar szélessége az a terület, amit le kellene fedni. A pályaudvarnak van két oldalt egy-egy terme: az egyik volt az étterem, most McDonald’s, a másik a Ceglédi Váró, amelyben reményeink szerint hamarosan kormányablakot alakítanak ki. A két terem szélén futnak az utolsó hasznos vágányok, az onnan kívül eső részeket hasznosítani kellene. – Mi lenne a Ferdinánd híd sorsa? Kérdés, hogy hídként marad-e meg, vagy inkább aluljáró lesz... Mi két okból is az utóbbi mellett érvelnénk. Egy aluljáró jobban fel tudná tárni az ingatlanok pinceszintjét és onnan leágazva rögtön el lehetne érni a gépkocsitárolókat. Másrészt a híd pilléreit kerülgetik a sínek, ezek sok helyet foglalnak el, gondot okoznak. A város tehát egyfelől a sínek alá futna be, így ott menne az autós közlekedés, másfelől a gyalogosok és a biciklisek a sínek fölé emelkednének. A fejlesztési elképzeléseinkhez funkciókat is keresünk, így tárgyalunk a városligeti Közlekedési Múzeummal, amely gyakorlatilag kinőtte az épületét, a közelmúltban be is zárt. Ennek a közintézménynek a technikatörténet bemutatása a feladata, így számukra előnyösebb lenne a vasúthoz közel eső helyszín, forgalmasabb városi környezetben. Ideális lenne erre a Ferdinánd híd és Bulcsú utca–Bajza utca közötti terület. Ez egy alakuló felvetés, szép lehetőségeket látunk mindketten benne. – A WestEnd mögötti terület még a kerülethez tartozik? Igen, a WestEnd 2 néven szereplő részen többfunkciós zóna lenne, lakások, irodák, park és kereskedelem négyese, ott a TriGrá nit a tulajdonos. – Magántulajdonosok, a kerület, az állam... Hogyan lehet a különböző fejlesztéseket összehangolni? A célunk az, hogy a helyben érdekelt legnagyobb szereplők érdekeit és feladatait összehangoljuk. Nyilvánvaló, hogy minden pozitív változás visszahat mindenkire, így az ingatlantulajdonosok összeszervezésével mindenkit szeretnénk rávenni arra, hogy arányos mértékben vegye ki a részét a fejlesztésekből. Egy ilyen közös fejlesztésre Bécs egészen jó példát ad éppen most. A bécsi főpályaudvar környékének rehabilitációja hasonló elveken működve nagyon takarékosan és jól jött létre. Egy fejlesztőtársaságot hozott létre a városi önkormányzat. Szabályozási tervükben rögzítették, hogy mindenkinek részt kell vállalnia mind a környezetvédelmi kárelhárításban, mind az infrastruktúra-fejlesztésben, és persze majd részesülnek a haszonból is. Az ott lévő bankok, nagy cégek és a vasút mind kivette ebből a munkából a részét. Nálunk a szabályozásban azt rögzítettük, hogy mindenkinek településrendezési szerződést kell kötnie az Önkormányzattal, mielőtt fejlesztésbe kezdene. A sikerhez azonban szükség lenne arra, hogy a területen lévők egyszerre és nagyobb lépésekben fejlesszenek. Sajnos ma nem ez a helyzet, mindenki inkább apró lépésekben gondolkodik, így az adott kicsi lépés pár százalékát vállalja csak kötelezettségként. Ebből az önkormányzat nem tud infrastruktúrát fejleszteni, ezért kényszerülünk apró lépésekben haladni. – A Nyugati tér mostani felújítása kis avagy nagy lépés az Önök számára? Amit most lát a Nyugati téren, tehát a Skála és a Teréz körút közötti rész felújítása csak az első, kicsi lépés, amit a főváros és a kerület együtt meg tudott tenni. A telek a mi tulajdonunk, a fővárosnak pedig van egy szerencsés csillagzat alatt született döntése, hogy Tér Köz címszó alatt a korábbi értékesítésből származó összegeket közfejlesztésekre fordítja. Elsőnként az óra körüli rész újragondolása szükséges, a nagyobb felszíni terület kialakítása itt a cél. Nem a lépcsőt szűkítjük, hanem a teraszosan lelépdelő szinteket, mert ezeket nem használta a város: nem tartozott sem Beszélgetés Arató György volt XIII. kerületi főépítésszel – Hogyan jellemezné a Nyugati mögötti területet? Tizenkét évig voltam a kerület főépítésze, ezalatt megtanultam, hogy a kerületek közötti együttműködés alapvető fontosságú. Ez a Nyugati térségére is jellemző. A XIII. kerület határa elég szerencsétlenül a Váci út, tehát a WestEnd és a teljes vasúti terület már a VI. kerülethez tartozik, arrébb Rákosrendező viszont már Zuglóhoz. A problémák viszont összefüggnek. A vasúti területek meglétét mi úgy éljük meg, hogy az az a terület, ami a város többi részétől elválaszt minket. Nagyon kevés kelet-nyugati irányú átkötés van. Ebből adódik, hogy a XIII. kerület keleti, vasút melletti része zárványként működik. A Szabolcs utca környéke pár éve szociológiai értelemben a főváros legrosszabb része volt. Ennek oka, hogy nincsen arra társadalmi mozgás, a hely kiesik a forgalomból. A Szabolcs utca keleti oldalán lévő telkek vége már a vasutat éri. Ez a rész teljesen befülledt. A Vágány utca folytatása létfontosságú lenne. Az a Kerületi Szabályozási Terv, amit Nagy Béla várostervező csinált a VI. kerület megbízásából, tartalmazta is az utca meghosszabbítását, és a WestEnd 2. fejlesztés finanszírozta is volna ezt az infrastrukturális beruházást, de számunkra érthetetlen okokból ez az utca most a két kerület tiltakozása ellenére sem szerepel a Fővárosi tervben. Az FRSZ-ben (Fővárosi Rendezési Szabályzat) most a keleti-nyugati gyalogos átkötések sem jelennek meg kellő hangsúllyal. Ezekre elsősorban a XIII. kerületnek lenne szüksége, de szerintem a VI. és XIV. kerületeknek, így az egész városnak a szerves fejlődését is szolgálná, ha több kelet-nyugati átjárás kapcsolná össze a területeket. – Milyen lenne a Nyugati tér az Ön víziója szerint? Városépítési tettekre nincsen ott szükség, sokkal fontosabb lenne a mögöttes területek problémáit orvosolni. A Nyugati tér attól kiemelt fontosságú, hogy közlekedési csomópont, erről nem is lenne szabad lebeszélnünk magunkat. Meggyőződésem, hogy a Nyugati pályaudvar szép csarnoka vonatpályaudvarként hozza a legtöbb hasznot a városnak. Úgy tudom, fontos vasúti átszállóhely marad, szerencsére. A Nyugatinál a térfalakat sem lenne szabad bolygatni, talán csak a felüljáróval egy időben épített irodaházat, a volt Skálát bontanám le. Minél több közhasznú felületre lenne itt szükség bármelyik kerület oldalán. Nagyon szerencsétlennek gondolnám, ha pavilonokkal szórnánk meg a teret, mert csökkenti a térérzetet és rendezetlenséget okoz. Viszont zöld felületre és rekreációs eszközökre szükség lenne a nagy forgalomból kieső térrészeken. A teret vizuálisan is tágítani kellene, erre a kisebb beharapások is alkalmasak. Én is a felüljáró elbontása mellett érvelek, bár autós ember vagyok, mert attól is levegősebb és térszerűbb lenne a Nyugati. Nem lenne olyan érzésünk, hogy valaminek az árnyékában, valami alatt járunk. Az elmúlt időszakban a terek felújítása sok-sok kockakövet és design elemet jelentett – én ebben nem hiszek. Növényekre és tiszta átlátásokra van szükség. Térre – fizikai és optikai értelemben egyaránt.
