Budapest, 2015. (38. évfolyam)
5. szám május - Kassai Ferenc: Egy kiállítás margójára
BUDAPEST 2015 május 20 Részt vettünk ugyanis a megvalósításában: mert a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát a lokálpatrióta szemlélet jellemzi. Ennek szellemében vesz részt a BPMK 2007 óta – a fővárosi, kerületi és Pest megyei térségek jelentős részében – a kapcsolattartói együttműködések keretében a régió mérnöki munkát igénylő feladataiban. A kerületekben lakó kamarai tagjaink tevőlegesen is részt vesznek a fejlesztési koncepciók kialakításában. A cél, hogy a Kamara és az önkormányzatok között közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés, a közlekedés, településrendezés, tervezés, tervpályázatok, közbeszerzés, az energiaügyek, közművek és hírközlés, a környezetvédelem és vízügy, valamint az ipari technológiák szakterületein: a fenntartható fejlődés érdekében. Céljaink között tartjuk számon a műszaki-mérnöki hagyományok ápolását is. Kamaránk Széchenyi István szavait tűzte zászlajára: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 2011 első félévében ellátó Magyarország képviseletében 2011. június 15. és 30. között Brüsszelben, az Európai Unió központjában kiállításon mutattuk be a magyar mérnöki tudás, kutatás és kutatás-fejlesztés eredményeit, megvalósult alkotásait, gyakorlati és elméleti erőfeszítéseit. A Kreatív Magyarország – Mérnöki tudás – Múlt, jelen, jövő című audiovizuális kiállítás az EU-elnökségi kísérőprogramokba illeszkedve jött létre. A tárlat öt mérnöki terület – a közlekedés, a járműipar, az építészet, az energetika-épületgépészet, illetve a vegyészet – köré csoportosítva, a múlt, jelen és jövő hármas-egységében szemléltetette a magyar mérnöki kreativitást, tudáshagyományt. A hangsúlyt a jelen és bizonyos mértékig a jövő képviselte. Azaz nem csupán felelevenítve a múltat, de felvillantva azokat az emblematikus alkotásokat és azoknak a híres konstruktőröknek az emlékét, akik egykor megalapozták országunk mérnöki hírnevét. Elvittük Brüsszelbe azoknak az ígéretes magyar termékeknek, találmányoknak a hírét is, amelyek érdeklődésre és sikerre tarthatnak számot. Azóta a kiállítást vándorkiállításként a hazai közönség is megismerhette. Fontos, hogy a magyar közönség is megismerkedjen anyagával, és eljusson hozzá mondanivalója: mérnöki teljesítmények nélkül nincs felemelkedés, a gazdaság kátyúba ragadt szekerét a műszaki értelmiség szakmai tudása nélkül nem lehet kimozdítani. Ezek a teljesítmények fölkelthetik a pályaválasztók érdeklődését a műegyetemi tanulmányok és a mérnöki szakmák iránt – ez a tudás pedig az ország Egy kiállítás margójára Kassai Ferenc Budapest száz éves házainak bejárása – az áprilisi tavaszok visszatérő budapesti eseménye – a felfedezés örömét kínálja mindnyájunknak. Elámulunk annak a hatalmas, és többnyire titokban maradó építészeti kincsnek a láttán, amelyet Budapest épületei (és udvarai) őriznek. A „nyitott házak hétvégéje” nem csak műemlékekkel foglalkozik, beszél az egykori Budapestről, az itt élt emberek erőfeszítéseiről, az épületek lakóiról – és felhívja az utókor figyelmét az épített környezet szépségeire, azokra a rejtett műszaki értékekre is, amelyek ezen épületek jellegzetességeit adják. A Titkos udvarok című fotókiállítás is a fővárosi épített környezet jobb megismerését szolgálja: március 11-én nyitottuk meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kisgalériájában Sebestyén László unikális fotóinak bemutatóját. Elismerést érdemel az a kevésbé ismert tény, hogy hídnak a megépítésétől fogva csaknem hét évtizedig nem volt szüksége komolyabb felújításra fotó: Sebestyén László
