Budapest, 2015. (38. évfolyam)
4. szám április - Elek Lenke: Édes (fővárosi) anyanyelvünk
hogy egyenként tudjuk, hogy a szavak mit jelentenek, de a szóösszetétel egy egészen új dologra utalhat. Ilyen például, amire a közelmúltban leltem: juhfark-centrum. Atyavilág, ez mi? Nos, a Somló-hegyen – főleg ott – termett, különleges szőlőfajtából készített borok afféle gyűjtő áruháza. A szleng többnyire szabados, sokszor trágár – éppen abból következően, hogy „nem hivatalos”. Gyakran vendégeskedik az argónál, az al- és félvilág nyelvezeténél, és olykor beépül a köznyelvbe is. Mire elérne a média világába, szerencsére sokszor idejét múlja és elhal, máskor viszont éppen a média, főként a televízió kapja fel. Ilyen szó például a dubajozni, amely, ha valaki nem tudná, azt jelenti, hogy köny nyű erkölcsű fiatal nők nem mindig köny nyű testi munkával pénzt keresni járnak a Közel-Keletre. Az eredetforrás ezúttal a bulvár és a köré mesterségesen – a reklámok érdekében – kiépített, nem egyszer szánalmas valóságshow és celebvilág. Nem viszlek magammal az élő showba! A minap egy fiatal budapesti anyuka szájából hallottam, amint kiskamasz gyerekére ily módon pirított rá: ha rossz leszel, nem viszlek magammal az élő showba! A csemete rögtön értette, miről van szó. A tévé elődje, a mozi sokat tett egyébként a régi nagyvárosi szleng megörökítéséért. A harmincas-negyvenes évek magyar filmjei – egy alkotáson belül – tökéletesen ábrázolják az akkori budapesti nyelvi rétegeket. Más szavakat használ Mimi, a félvilági bártáncosnő – Pá, kis aranyom, pá – másképp beszél a főkomornyik, a mérnök és a vidékről felkerült szakácsné, de azért nagyjából értik egymást. A nyelvet nem kell félteni – mondják sokan. De óvni sem árt. Sőt, sokszor értelmezni sem fölösleges. Ha a Google-ban rákattintunk a szleng szóra, egész szótár tárul elénk. Az ebben szereplő kifejezések egy részét még a budapestiek közül sem mindenki ismeri, a rétegeződés tehát folytatódik. Külön fejezetet (sőt, több kötetes tanulmányt) érdemelne a közösségi oldalak szóhasználata, amely mintha a mobiltelefonok sms világát képezné le. Itt nem létezik a hogy szó, csak a h, és sokszor egy-egy baráti társaság alakít ki saját csoportnyelvet. Persze ez sem újdonság, a Pál utcai fiúk is másképp váltottak szót egymással, mint mondjuk a Vág utcaiak – csak éppen nem a virtuális valóságban, hanem a grundon tették... ● 13 BUDAPEST 2015 április
