Budapest, 2015. (38. évfolyam)
4. szám április - Somogyi Krisztina: BMC - Ferencvárosi ház – újrakeverve
Hibrid középület Sokak számára azonban a BMC más események kapcsán válik ismertté: gyakran kiállítás, konferencia vagy esküvő helyszíne is. A földszinten lévő L alakú saroktérben – amely tulajdonképpen a koncertterem várója, előcsarnoka – számos önálló eseményt rendeznek. Ennek elegáns, de semleges világát a csiszolt és nyers látszóbeton felületek adják. Az épületet bejárva számos olyan további tér van, amely kisebb-nagyobb rendezvények befogadására alkalmas. A zenészek számára lényegesek a különböző szinteken működő stúdiók, az emeleten található az egyedülálló zenetár és információs központ. A BMC épületében működő Eötvös Péter alapítványhoz, de más nemzetközi mesterkurzusokhoz kapcsolódóan is, a házban több lakószoba és apartman is található. Mi ez a hely hát valójában? Koncertterem? A BMC székháza? Rendezvényközpont? Könyvtár? Kutatóműhely? Szálloda? Vendéglő? Zavarbaejtően sokféle funkciót sorolhatunk fel, amelyeknek kiszolgálása egy épületen belül a tervezésnél nehézség is lehetett. „Először egy nagyon pontos helyiséglista volt meg édesapám fejében, tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a központ már létezett, mielőtt fizikai értelemben megvalósult volna. Nekünk, építészeknek az volt a feladatunk, hogy a pontos használatot beleültessük a házba, tehát hogy az elképzelt helyek szépen fokozatosan simuljanak bele az épített környezetbe. Más munkáinkban is azt tapasztaljuk, az építész számára segítség, ha a megbízónak pontos képe van a majdani használatról. Egy határozott funkcionális elképzelés megrendíthetetlen alap. Olyan állandó, ami segít az építészeti döntések kialakításában” – fejtegeti Gőz Dorottya. Mix – egy működő modell A BMC esetében a sok funkció számos konfigurációt alkot, hol egymást segítik, hol teljesen önálló gazdasági tevékenységek folynak. A legkisebb tér is multifunkcionális: így az öltözők egyben mini hangfeljátszók, a könyvtár mesterkurzusok és művésztalálkozók helyszíne. Megbízó és építész pontossága okán a működés gazdasági és kulturális modellje tériesül az épületben. Akik követik a BMC sikertörténetét, azok tudják, hogy nagyon finom és kényes az egyensúly a megtérüléssel nem járó vagy akár mecenatúraként is felfogható kulturális tevékenységek – így egy zenei ínyencségnek számító koncert és az abból készülő lemezfelvétel –, illetve a kulturális tevékenységet finanszírozhatóvá tevő populáris gazdasági tevékenységek között. A házban is egyedi módon ötvöződik felújított és újonnan épített, klasszikus és kortárs, tisztán magánfukció és teljesen publikus tartalom. Sajátos hibridként kell tekintenünk rá, amelyet éppen a sokféleség hívott létre, és az is tartja életben. A funkcionális keveredés a kortárs középületek esetében gyakran működő modell. A mai építési szándékok ugyanis csak ritkán tiszták és egyneműek. Sokkal elterjedtebb, a mai gyorsan változó élethez jobban alkalmazkodó, így fenntarthatóbb különböző tevékenységeket ölelni egy csoportba. A BMC épületének összetettsége ennek a tartalmi bőségnek, a hibrid funkcionális szándékoknak a következménye. A mindenre kiterjedő figyelem ellenére mégsem teljesen tervezett alkotás. A sok kötöttség és elvárás ellenére ugyanis, éppen a régi ház megtartásából adódóan, vannak, lettek olyan terek, amelyeket a helyzet adott. Hogy újra az építészeket idézzem: „volt, amit a régi háztól kaptunk ajándékba”. ● 11 BUDAPEST 2015 április Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Nyers fa és betonfelületek a fogadótérben A Magyar Zenei Információs Központ anyaga a kutatókat és zenészeket szolgálja
