Budapest, 2015. (38. évfolyam)

3. szám március - Hideget, meleg szívvel! - Zappe László: Kézmosás óra

31 BUDAPEST 2015 március Idén 70 éve jelent meg a MIRELITE hazánk­ban. Ma már kevesen ismerik a név eredeti jelentését. Egykori gyártója, a Mezőgazdasá­gi Ipar Rt. nevének rövidítéséből és az ELITE szóból hozták létre. Hazánk hűtő- és élel­miszeripara már a század elején, majd azt követően is élen járt az új technológiák és minőségi élelmiszerek bevezetésében. Ennek köszönhetően született meg 1945-ben a MI­RELITE. Kezdetben még valóban elit termék volt, később pedig népszerű élelmezési cikk lett belőle. A MIRELITE az idők során fo­galommá és megbízható védjeggyé vált. A kiállítás a Magyar Hűtőipari Vállalat legendás múltjába enged bepillantást. Emlékezzünk, nosztalgiázzunk egy ki­csit néhány falat mélyhűtött finomság mellett. A tárlattal a Magyar Hűtőipar egykori és jelenleg is aktív dolgozói­nak szeretnének emléket állítani, akik az elmúlt hetven év során „hideget ad­tak, meleg szívvel!”. ● HIDEGET, MELEG SZÍVVEL! 70 éves a MIRELITE – időszaki kiállítás Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2015. május 10-ig A Kolibri Pincében 2008-ban mutatták be a Klamm háborúját a színház közép­iskolásoknak megbeszélendő problémá­kat kínáló sorozatában. Az osztályával, tanítványaival, hivatásával meghasonlott tanár történetét Scherer Péter annyira igazi tragédiaként jelenítette meg, hogy zavart: tanügyi példázatként, osztályfőnöki órák alapanyagaként használják. Méltatlannak éreztem a létrejött esztétikai értékhez, hogy leszállítsák a köznapi életproblé­mák szintjére. Scherer Péter viszont azóta, színész ­ként és rendezőként egyaránt, az oktatá­si, az oktatást segítő tantermi példázatok valóságos specialistájává lett. Már a kö­vetkező esztendőben ugyancsak a Kolib­ri Pincében Szanitter Dávid és Pelsőczy Réka előadásában megrendezte a Kikatt című előadást, amely egy szélsőségesen renitens kamaszkorú diák és tanárnője bonyolult viszonyát dolgozta föl. Lutz Hübner darabja is túlmegy őszinteség ­ben azon a határon, amit mifelénk az ilyen problémákkal kapcsolatban meg szoktunk engedni magunknak. Az elő­adás azonban nem megy túl azon, amit még elviselhetőnek tartok a gyakorlatias boncoláshoz. 2010-ben A gyáva címmel egy drogos fiú és szerencsétlen, jó szándékú apjá­nak a kapcsolatán keresztül fogalmazta tantermi példázattá az ifjúság kábítósze­rezésének súlyos gondját Kovács Krisz ­tiánnal – az apa szerepét maga játszot ­ta – ugyancsak a Kolibri Pincében. Ez is nagyon erős, figyelem felkeltésére, el­rettentésre és tanulmányozásra egyaránt alkalmas előadás volt. 2012-ben Vakság címmel Sárosdi Lilla előadásában ren ­dezett izgalmas dokumentumjátékot az előítéletes, a fogyatékosokat lesajnáló, meg nem értő viselkedésről. 2013-ban pedig már egészen az isko­lai oktatásba simuló, de a tananyagot az oktatási intézményekben megszokottól élesen eltérő módon feldolgozó produk­cióban mutatta be nagy költőinket Ady/ Petőfi címmel Scherer Péter rendezésé­ben Katona László és Kovács Krisztián. Az egy ideje a Nézőművészeti Kft. neve alatt működő együttes ma már rendszere­sen jelentkezik oktató-nevelő célzatú, is­kolákba szánt előadásaival, Gyulay Eszter dramaturgi segítségével. Legújabb vállal­kozásuk címe: A kézmosás fontosságáról. Ezúttal a színházi eszközöket egészen triviális, hétköznapi, de életbevágóan fontos kérdések középpontba állításá­hoz alkalmazzák bravúros precizitással. A higiénia, a tisztaság, a járványok elleni küzdelem oktatási témaként lehet nagyon unalmas. Scherer Péter színpadán egy baktérium (Molnár Gusztáv ) és egy ismeretterjesztő tudós (Katona László) vicces és szellemes, drámai és komikus, történelmi és biológiai érveket, irodalmi idézeteket és allúziókat bőségesen ontó küzdelme folyik. Miközben elsöprő ked­vességgel vegzálják a nézőket is. És persze gitároznak, rappelnek is. Ezúttal a Buda­örsi Latinovits Színház a társvállalkozó, én azonban a Tháliában láttam, az Ari­zona Stúdióban, nem éppen tantermi kö­rülmények között, felnőtt közönség előtt. Minket is lehengerelt, miközben jól tud­tam, hogy igazából nagyobb unokáimnak szólna. Zseniális ravaszsággal állít csap­dát a kamaszok feltételezett ellenállására számító szöveg. Kapunk hideget, meleget. Molnár Gusztáv mielőtt felfedi igazi szerepét, megnyeri rokonszenvünket, szí­vünkbe lopja magát, hogy aztán kiderül­jön ő bizony itt az ördög ügyvédje lesz. Katona László egy fontoskodó szakember idétlenkedéseit itatja át annyi szeretetre méltó humorral, hogy annak lehetetlen ellenállni. Amikor már Semmelweiss zé alakulva harcol a kézmosás fontosságá­nak elismertetéséért, teljes szívvel állunk mellette és mögötte. És persze ennek kap­csán a bakteriológián és a járványtanon messze túl fekvő mély társadalmi prob­lémákkal is szembesülünk. Merthogy azt is megtudjuk: a Semmelweis-szindróma nem orvosi-természettudományi fogalmat takar, hanem azt a társadalmi jelenséget, amikor a korát megelőző tudóst nem ér­tik meg, kiközösítik, lehetetlenné teszik, halálba kergetik. Mert talán mondanom sem kell, a kézmosás óra mögött hatalmas történelmi, tudományos ismerettár is meg­mutatkozik. Bohóckodva és rappelve. ● KÉZMOSÁS ÓRA Zappe László

Next

/
Oldalképek
Tartalom