Budapest, 2015. (38. évfolyam)

3. szám március - Zsigmond Gábor: Száz év a fővárosi buszokon

reit: az Andrássy úton. Az első – egyébként „aranysárga” színű – kocsi a Városliget felől, a Műcsarnok mögötti végállomástól indult, küllőit nemzeti színű, piros és fehér rózsák­kal díszítették fel a premierre. A kalauzoknak még invitálni kellett a korán ébredő fővá­rosiakat, hogy foglalják el a kocsi bársony­borítású üléseit vagy a tető padjait. A szeré­nyebb kivitelű, egyszintes kocsi hamarosan követte emeletes társát. Mindkettő a főváros címerével és az SZKV cégjelével tette meg a 8-10 perces fordulókat az Andrássy út és a Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky Endre) út sarka között. Augusztus 20-án két új emeletes kocsi jelent meg a vonalon, melyeket a Motor című korabeli szaklap így mutatott be: „A hátsó peronon egy állóhely van. Innen csi­galépcsőn jutunk fel az imperiálra (emelet – Zs. G.), amelyen mint a kocsi belsejében, 16 ülőhely van elhelyezve, az ülések azonban nem a kocsi hosszában nyertek elhelyezést, hanem keresztben, úgy hogy az utasok arccal menetirányban vannak. Az imperiálról épp­úgy, mint a karosszéria belsejéből a kalauz a soffőrnek csengőjelzést adhat.” A következő évben újabb nyolc emeletes kocsival gazdagodott az állomány, amelyek­nek időközben új rendszámokat is osztottak. A legelső számot az említett Austro-Daim­ler kapta. Nem tudjuk, hogy egy városhá­zi hivatalnok bizonytalanságát tükrözte-e, de a kocsira az XX-1 rendszám került. (Pár évvel később, a húszas években egyébként a buszok rendszáma XX helyett Bp szám­jelzéssel kezdődött.) A tetszetős járművek ellenére a buszköz­lekedés elindítása egyáltalán nem volt dia­dalmenet. Azon túl, hogy Európa nagyvá­rosaiban, sőt a császárvárosban, Bécsben, de még Aradon is városi tulajdonú buszközle­kedést szerveztek már évekkel korábban, a fővárosban az sem volt egyértelmű, hogy mi lesz az új ágazat jövője. Ez pedig azzal is összefügg, hogy a földalatti 1896-os átadása óta nem sikerült új metróvonalat építeni. A nagy tiszteletben álló szakember, Bö ­szörményi Jenő – még 1912-ben – írta: „Bu ­dapest közlekedés ügyének orvoslására nézve már majdnem tökéletesen kialakultak a véle­mények; gyökeres megoldás csakis a földalatti metropolitaine villamos vasutak létesítésével képzelhető el. Sajnos azonban a kérdés any ­nyira akut, hogy úgy fejezzem ki magamat: annyira körmünkre égett, hogy véleményem szerint ma már palliatív megoldás után kell néznünk még pedig sürgősen, hogy addig is, míg a megfelelő hálózatú földalatti elkészül, a város fejlődésével hatványozott mértékben megnövekvő közlekedési igényeket kielégít­hessük és a mai tarthatatlan helyzet súlyát könnyítsük. Ilyen szükség diktálta, provizó­rikus megoldást motoromnibuszok alkalma­zásában vélem megtalálni.” A városlakók is vegyesen álltak a kér­déshez, egy Andrássy úti lakó 1916-os pa­naszlevele szerint például „az autóbuszok különösen a földszinten és az első emeleten lakóknak igen sok kellemetlenséget okoznak, mert száraz időben nagy port vernek fel és az épületeket különösen akkor, ha az autóbuszok kerekei az úton fekvő vízvezetéki csap fede­lén haladnak át, nagyon kellemetlen módon megrázkódtatják.” A buszközlekedés annyira provizórikus lett, hogy 1917 áprilisában a háborús nehé­zségek miatt meg is szűnt, és csak 1921-ben indult újra használt, bécsi, akkumulátoros kocsikkal.A háború vége óta sorozatos po­litikai és gazdasági kataklizmákkal küzdő város a több mint 350 millió pengős metró­beruházás elhalasztásáról és mintegy száz vadonatúj busz beszerzéséről döntött. A kérdést valószínűleg az döntötte el, hogy utóbbira alig 12 millió pengő is elég volt. Fogadásukra 1930-ra felépítették Európa legnagyobb garázsát (ma a Récsei Center működik benne), és még az új járműflotta leszállítása előtt előírták azt is, hogy a ko­rábbi sárga és a tervezett piros helyett a jövő Budapest autóbuszai kékek lesznek. Azok, pedig akik azt gondolták, hogy majd a 21. században magasvasúton és a föld alatt közlekedünk, bizonyára legrosz ­szabb álmukban sem gondoltak arra, hogy 2015-ben naponta ezer busz fogja elhagyni a főváros garázsait minden reggel. Pedig időközben kiderült, egyedül a busz képes arra, hogy akár a metrót is pótolja, ha éppen arra van szükség. ● 27 BUDAPEST 2015 március forrás: Nagy Zsolt Levente gyűjteménye Utasok az egyik emeletes kocsi előtt az Andrássy úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom