Budapest, 2014. (37. évfolyam)
3. szám március - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Kezdjük a végénél!
Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara 14 BUDAPEST 2014 március Az országos pályázat nyertese a PALATIUM Stúdió Kft. lett. Vezető tervezője Erő Zoltán (a zsűri ajánlását megfogadva) fel vette a kapcsolatot a másik két nyertessel. A 2. díjas Budapesti Műhely alkotói Dévényi Tamás vezetésével a Rákóczi téri megállót tervezték, a 3. díjazott Puhl Antal Építésziroda Dajka Péter vezetésével a II. János Pál pápa téri helyszínt. A PALATIUM további műtermeket is bevont a munkába, egyfelől azért, hogy a feladatot arányosan szétosszák, másfelől ezzel is erősítve azt az alapkoncepciót, hogy az egyes állomások karakteresen sajátosak legyenek, azaz egyediségüknek köszönhetően jól azonosíthatóvá váljanak a majdani utazó számára. A neves külföldi újságokban már publikált Fővám téri és Gellért téri megállók tervezője a fiatal építészekből épp akkor alakult Sporaarchitect, amelynek egyik alapítója, Vadász Orsolya korábban részt vett a nyertes pályázat készítésében. (Másik alapítójuk, Finta Sándor jelenleg Budapest fő építésze.) A Gelesz és Lenzsér Építészirodát Erő Zoltán szakmai tudásuk miatt hívta, ott készültek el a Móricz Zsigmond körtér és a Keleti pályaudvar állomásai. A PALATIUM a generáltervezés mellett négy helyszínt tartott meg magának. Mi volt a közös az építészeti szemléletben? Elsőként is az adottságok, így egy olyan „cut and cover” építési technológia, amely az állomásokat hatalmas dobozként felülről kivájva alakította ki. Mivel a legtöbbjük forgalmas helyszínen születik meg, első lépésként előre elkészített résfalak vagy cölöpfalak védelmében megépített zárófödémmel indult a munka. Onnan haladtak a 25-30 méter mélyen lévő cél felé az építők. Ezt az eljárást milánói módszernek hívják. Az állomások így hatalmas (25-30 méter mély, 20-25 méter széles, 90-100 méter hosszú) üres betondobozok. Ezek a VET elképzelése szerint lezárt, úgynevezett diszponibilis terek lettek volna, amelyeknek alján alagútszerű, szűk térben közlekedett volna az utazóközönség. Az építészek azonban a doboz terét a felszínig egyben tartották, így a peronon állók fölött hatalmas magasság tornyosul. Egyetértés volt abban is, hogy a dobozt merevítő szerkezeteket, tehát a dobozra oldalról nehezedő föld- és víznyomásnak ellentartó erőket látható esztétikai elemmé tegyék. Fontos eleme ennek a közös nyelvnek a nyers beton látszó felületként történő megmutatása. Ez komoly vállalás: a magyar közvéleménynek még nem sikerült megszeretnie a látszó betont, bár a 20. század során már többször volt erre kísérlet. A vakolt vagy burkolt falakhoz szokott szem akár befejezetlen állapotnak is gondolhatja, amit lát. A többnyire megfelelő minőség és az állomások gótikus katedrálishoz hason-A felvételek a Keleti végállomáson készültek fotó: Holló Eszter forrás: Palatium Kft
