Budapest, 2014. (37. évfolyam)
2. szám február - Saly Noémi: Útmutató útvesztőben
29 2014 február BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Ez után egészen 1998-ig kellett várni a mostani kötet első változatára. Adattárát Mészáros György állította ös z sze, az utcanevek történetét Buza Péter és Prusinszky István foglalta írásba (Ezek körét bővítette a mostani kiadásban Gál Éva és Lukács Katalin néhány szócikke.). Hasznos új donsága, hogy az adott közterület neve mellett – Ferkai Tibor térképész jóvoltából – ezúttal az is ott van, merre található a kötet végén lévő térképlapokon. A bevezető tanulmányból és mellékleteiből megtudhatjuk, milyen névadási szokások nyomait lehet fölfedezni a mai várostérképen. Fontos egyházi épületek, templomok, rendházak, szobrok, később persze középületek: iskola, városháza, fürdő, kaszárnya és posta alkotják az első csoportot. Ilyeneket mindenki ismer Budapesten: Szent György tér, Szentháromság tér, Nagytemplom utca, Zárda utca, Mária tér, Régi posta utca... Aztán ott vannak azok, amelyek egy távolabbi település felé irányították az útonjárót: Váci út, Győri út, Pozsonyi út, Kecskeméti vagy Hatvani utca. Egyszerűen a használat módjára utalt sok piactér neve: Hal tér, Búza tér, Széna tér, Rózsa tér, Fazekas tér. Számtalan vendéglátóhely és kereskedés is kitüntetett, névadó ponttá vált, a Fehér Hajó fogadótól és az Attilához cégérezett budai kocsmától a Fehér Galamb posztókereskedésen, a Nagy Kristófhoz címzett patikán és a Kék Golyó vendéglőn át az Ángliai király fogadóig (Király utca) vagy a Vigadóig. A politika a 19. század közepén kezdi „kisajátítani” a közterületeket. A forradalom és szabadságharc lelkesedése szüli az első Kossuth és Batthyány utcákat, a Szabadsajtó utat, a Március 15. teret. A Szabadság tér neve az Újépület lerombolását ünnepelte. Nagyon érdekes, hogy 1875-ben a Közmunkatanács tüntette el a számokat a cégérek nyomán született utcanevekből: nem volt többé Három Dob, Két Nyúl, Három Szív vagy Két Sas utca. Ami az embereket illeti, az ott lakó polgárok vagy történelmi hírességek neve is régtől szerepel az utcatáblákon – és az ő esetükben vagy az ő kedvükért történt a legtöbb változás. Budapestnek kétes dicsősége, hogy vezetői minden lehető alkalmat megragadtak a közterületek átnevezésére. Míg például Párizs belvárosában a mai napig számtalan közterület viseli középkori vagy kora-újkori nevét, nálunk a történelmi vagy akár csak politikai változások mindannyiszor valóságos átkeresztelési cunamit eredményeztek. Míg az európai nagy- és kisvárosok többsége békésen őrzi, sőt óvja régi utcaneveit, nálunk minden új és újabb hatalom a maga eszményképeivel tűzdelte tele újonnan birtokba vett világát. Ráday Mihálynak nagy érdemei vannak abban, hogy ez a folyamat az elmúlt évtizedekben lelassult – ámde az utóbbi évek tapasztalatai mutatják: sok víznek kell még lefolynia a Dunán, hogy meg is álljon. Úgyhogy félő, ennek a remek könyvnek is lesz még jópár javított-bővített, újra meg újra kiegészített kiadása. Addig is: forgassák örömmel. Igazi szellemi kaland. ● Budapesti utcanevek A-Z. Szerkesztette Ráday Mihály Corvina Kiadó Kft., 2013, 5990 Ft. Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagy hatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Az építészet megújulásának korában alkotott, a történeti stílusok és a modern építészet határán. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb építkezése, a budai királyi palota, amely a Parlamentéhez hasonló igényességgel készült, de sajnos ma már csak fényképeken tanulmányozhatjuk. Ára: 9900 Ft GERLE JÁNOS: HAUSZMANN ALAJOS Holnap Kiadó Különleges munkát vehet kezébe a magyar múlt és a művészettörténet iránt érdeklődő olvasóközönség. Az évtizedes kutatómunkán alapuló háromkötetes kiadvány első darabjában a szerzők a mai Magyarország területén meglévő vagy azóta már elpusztult 94 településről 1515 és 1800 között készült 2200 metszetet mutatnak be, dolgoznak föl tudományosan. Az első rész ezeknek a településeknek a rövid ábrázolástörténeti összefoglalását tartalmazza, amit egy katalógus követ valamennyi metszet legfontosabb adatainak leírásával, lelőhelyük megnevezésével. A második kötetbe a Magyar Királyság területén található, de ma már más államokban lévő 152 település 1986 látképe kerül az előzőekhez hasonló módon. A harmadik, összefoglaló kötetben a katalógusokban leírt metszetekhez fűződő kiegészítő írások olvashatók. A kötetet az illusztrált könyvek, röplapok, térképek jegyzéke, hely- és névmutató, illetve 650 látkép zárja. Ára: 23850 Ft Megvásárolható a Múzeum Antikváriumban (1053 Budapest, Múzeum krt. 35.) és a honlapjukon: www.muzeumantikvarium.hu SZALAI BÉLA − SZÁNTAI LAJOS: MAGYAR VÁRAK, VÁROSOK, FALVAK METSZETEKEN 1515-1800. I−III. Múzeum Antikvárium Egy kézen megszámlálhatóak (sőt) azok a budapesti kerületek, amelyeknek helytörténeti műhelyei rászánták magukat a nagy munkára: hogy megalkossák városrészük lexikonát, azoknak a szócikkekbe foglalt tudnivalóknak az összességét, amelyek jellemzik múltját, jelenét, épületeit, értékeit, mindazt, amit róla tudni lehet és tudni érdemes. Zugló lexikona igazi sikerkiadvány volt, amikor először megjelent. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy ez már a harmadik kiadása. Ára: 2000 Ft Megvásárolható a Lipták Villában (Budapest, Zugló, Hermina út 3.) FODOR BÉLA: ZUGLÓI LEXIKON Szaktudás Kiadó Ház
