Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Ráday Mihály: Feltárulnak Pest főtemplomának titkai
összefoglalása jelent meg a BUDAPEST hasábjain: „A belvárosi plébánia temp lom fennmaradt műemlékei valamennyi stíluskorszakon keresztül vezetnek. Egymásra rétegződésükben és egymás mellettiségükben ezek az emlékek valóban Pest város egész történetét elevenítik meg, azt a történetet, amelyben a templom tevékenyen résztvett, mint valami élő személy, és amelynek szenvedő fele volt a legutóbbi szomorú események során is. Az élő templom az ostrom alatt ugyanúgy szenvedett, mint a főváros lakossága, rajta a háború pusztító fegyverei ugyanúgy sebeket ejtettek, ugyanúgy megcsonkították, mint fiatalságunk százezreit. Sisaktalan északi tornya felkiáltójelként meredezik a pesti Duna part körvonalaiban, tanulságául – ismételten annak, hogy vannak a történelemben korok és politikai igazodások, amelyek maguk után nem művészeti emlékeket, hanem üszköt és romokat hagynak. Ez a csonka, befedetlen torony legyen mementója az elmúlt szörnyű időknek – melyeket a templom maga ugyan szerencsésen átvészelt –, de amelynek tanulságát a dicsőségesebb múlt számos élő emlékével együtt ez a kétezer év óta élő templom, míg fennáll, hirdesse.” ( Pálinkás László : A Belvá rosi templom) Közel még a világháború végéhez, a BUDAPEST II. évfolyamának 4. számában, Gerő László dolgozta fel a budapesti templomok helyreállításának témakörét, bemutatva akkori állapotukat és a teendőket. Érdekes megfigyelni, ahogy szavai között megjelennek a műemlékes szakmának a helyreállításokat szabályozó elvei. „A Belvárosi plébániatemplom északi toronysisakja ledőlt, a torony és a szentély veszélyes rombolásait sikerült ugyan kifalazni és a főtetőt lefedni, – a mellékterek azonban, sajnos ma is fedetlenül állnak. A Zsolnay-féle majolika főoltárt telitalálat pusztította el, a szentélypillérekről lehullott a vakolat, s így találtuk meg az 1939 óta folyó restaurálási munkák során előkerült szentségház eredeti helyét. Most már nem lesz akadálya a sérült és amúgy is nyugtalan hatású színes burkolatok eltávolításának és helyette a pillérek műemlékekhez méltó helyreállításának, melyet ideillő szárnyasoltár fog kiegészíteni. A liturgiában nagy szerepet játszó szokás (usus) által szentesített Kratzmann-féle művészietlen üvegablakok kicseréléséért sem kell a jövőben küzdeni, mert azok teljesen elpusztultak.” Talán Gellért püspök? 2014-ben külsőleg (ismét) megújult a Belvárosi templom, s folynak a munkák – zárt ajtók mögött – a falakon belül is. A feltárás első nagy újdonságának a kettős falkép feltárása volt a szentély falán 2010-ben. Trónoló Mária a gyermek Jézussal és egy püspökszent (talán Gellért ...). A fest mények a művészettörténészi vizsgálatok szerint kitűnő színvonalú, európai rangú mester(ek) munkái, s talán a 13. század végén, illetve a 14. század elején készültek. Az, hogy megmaradtak, s most előkerültek, megtekinthetők, valóban nagy dolog! Huszonnégy ülőfülke helyezkedik el a szentélykörüljáró falában. Fennmaradtak falaikban falkép-részletek passiójelenetekkel. Két fülke tér el formájában és tartalmában a többitől. Az egyik a déli falon a török kori mihráb. A másik a csúcsíves záródású fülkék között a középső, amely négyszögletes alakú! Ezt a már a török korban eltakart s aztán több mészréteggel is fedett képet, pontosabban a fülkét Steindl Imre falaztatta el, nem tudván a kép létezéséről. Derdák Éva restaurátor beszámolóiból tudom, hogy a bitumenes szigeteléssel, vagyis a „fekete szutyokkal” is gondjuk volt, amellyel Steindl még az 1889-es tatarozás idején akarta megoldani a templom nedvesedés elleni védelmét, megóvni az új aranyozásokat, díszítőfestéseket. Ám az „alapozó” anyag mélyen beivódott a kőanyagba, s már a későbbi tatarozók, kutatók, Lux Kálmán és Gerő is szembe sültek a nagynevű előd hibás megoldása okozta problémával. A falkutatás idején tárultak fel a külső szentélyfal Szent Flórián-szobrának rögzítéséhez használt vasalatok is. Erről szól, de a hasonló esetekre is általánosíthatóan fontos, amit Derdák megfogalmazott: „Sajnos vakolat alá kerültek a Szt. Flórián szobor vasalatai, de egy funkcionáló templomban mégsem lehet mindent bemutatni, különösen nem, ha az előkerült kép maga az 6 BUDAPEST 2014 december A barokk korból üzen Szent Flórián szoborképe 1 Felbontandó és eredeti helyére visszahelyezendő római padló 2 Elbontásra javasolt római kori habarcspadló-részlet 3 Elbontásra javasolt török kori falszakasz 4 Elbontásra javasolt barokk/újkori sírok 5 Megerősítések után elbontandó barokk pillérmegerősítések 6 Statikai okokból elbontandó és visszaépítendő falszakasz I. Tervezett új liturgikus tér II. Tervezett új lejárat III. Egykori barokk kripta 6 1 2 34 5 5 5 A tervet vitatja a Műemléki Tervtanács, megkérdőjelezve, vajon kell-e a templom alatt egy újabb „liturgikus tér”, beáldozva ezzel a most feltárt római, középkori, török kori és barokk részeket
