Budapest, 2014. (37. évfolyam)

10. szám október - Csontó Sándor - Falus László: NAGY HÁBORÚ - Csak egy szikra kellett

antenna tornya, amelyhez a szikraadó kap­csolódott, 120 méter magas volt, tetejéről indultak ki ernyő alakban a bronzhuzalok. Az építés 1914. július 28-án kezdődött az antennaoszlopok, majd a torony felállí­tásával. Ezzel párhuzamosan szerelték fel a szikraadót és a vevőkészüléket. (Az első rádióadók szikrarendszerűek voltak, ame­lyeket később az adócsöves berendezések váltottak fel.) A rádióhullámokat, amelyeket az antenna sugárzott ki, a berendezésben fo­lyamatosan fennálló szikrázás állította elő. A szerelés 1914. október 14-én befejeződött és az állomást másnap, október 15-én hivata­losan felavatták egy, a bolgár kereskedelmi miniszternek küldött távirattal. 1914. november 1-jén indult meg a kato­nai, a diplomáciai táviratforgalom. A vétel kezdetben az állomáson elhelyezett vevőké­szülékekkel történt. Mivel ez technikai ne­hézségekkel járt, így azt áthelyezték a Posta Gyáli úti épületébe. 1915 szeptemberében az állomás közvetlen Hughes rendszerű, betű­nyomó géptávíró-kapcsolatban állt a temes­vári katonai főparancsnoksággal, és így bo­nyolította le a táviratváltást Szófiával. 1917 őszétől a Nemzetközi Vöröskereszt útján, Svédországon keresztül, naponta több órán át továbbították az orosz fogságban lévő ma­gyar hadifoglyok üzeneteit Szentpétervárra, és ugyanígy vették a válaszokat. 1917. november 30-án a bécsi Hadügymi­nisztérium utasítására felvették a kapcsolatot a hadiállapotban álló Oroszország szentpé­tervári állomásával. Az első hivatalos távirat a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére vonatkozott. Ez volt az első eset a világháború alatt, hogy a központi hatalmak rádió útján érintkeztek az antanthatalmakkal. 1918. október 31-ét, az őszirózsás forra­dalom kitörését követően november 29-én francia katonák szállták meg az állomást. 1919. március 21-én este a proletárdiktatúra kormánya nevében a vörösőrség vette át a felügyeletét, üzemét. 22-én Kun Béla utasí ­tására Lenin t kérték a moszkvai állomáshoz, majd Kun a Hungária szállóból géptávírón küldte és kapta táviratait Csepelről. Ezt kö­vetően, augusztus 1-jéig több táviratváltás­ra került sor. Az állomás proletárdiktatúrában betöltött szerepének emlékére 1980-ban Vilt Tibor szobrász alkotását, egy acél-gránit emlék­művet avattak itt, amelyet 1992-ben lebon­tottak. Felirata így kezdődött: „Itt Lenin. Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköz­társaság proletárkormányának...” Augusztus 5-én, a proletárdiktatúra bu­kása után az állomást a román katonaság szállta meg. Ezt követően a románok a be­rendezéseket úgy Csepelen, mint a Gyáli úton leszerelték, és csak november végén, az antantmisszió utasítására adták vissza. A forgalom Párizzsal a magyar békedelegá­ció táviratainak továbbítására 1920. január 8-án indult meg. 1921 októberében az addig működött szikrarendszerű adót kicserélték egy úgy­nevezett lámpaadóra, azaz adócsöves be­rendezésre. A vétel a Gyáli úton történt, és ugyaninnen működtették, „billentyűzték” vezetékkapcsolaton keresztül az adót is. A légiforgalom összeköttetéseire ekkor új adót szereztek be, amelyet egy külön épületben helyeztek el, negyven méteres tornyok kö­zötti antennával felszerelve. A Magyar Távirati Iroda adásának sugár­zására újabb 250 wattos adókat szereltek fel az állomáson. Ezek voltak a rádiótörténetben gyakran említett Huth gyártmányú beren­dezések, amelyekkel 1923 novemberé ben kezdték meg a szolgáltatást. A hírek továb­bítása mellett sikerrel kipróbálták az ének­hang továbbítására is. Az első programot 1924. március 15-én sugározták. Ezután ki­fejezetten műsorszórásra szánt, 2 kilowattos adót vettek 1925-ben Csepelre, amellyel meg­kezdték a próbaadásokat. 1925. december 1-jén került sor a rádiózás ünnepi megnyitására. Ezután döntötték el, hogy az ugyancsak a Csepel szigeten lévő Lakihegyen új adóállomást építenek, ezzel az addigi állomás feladatai 1932 nyarára meg­szűntek. A 120 méteres tornyot 1934. decem­ber 20-án döntötték le. Helyének emlékét ma a Szikratávíró utca neve őrzi. ● 7 BUDAPEST 2014 október forrás: FORTEPAN forrás: Postamúzeum fotótára A márvány kapcsolótáblára szerelték az első szikraadót Az 5 Kw-os adóállomás 4000 V-os áramfejlesztő anódgépei

Next

/
Oldalképek
Tartalom