Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - Patak Gergely: A Károlyi palota a Nemzeti Múzeum árnyékában
Érték, ami elmúlt A Károlyi Lajos palota Budapest ostromában súlyosan sérült, belseje teljesen kiégett, fa födémei beomlottak, bútorait elhurcolták, csak a ma is látható külső falcsontváz és boltozatok maradtak fenn. Ne számítsunk tehát kényelmes pamlagokra, porcelán vázákra, Géroˆme, Isabey, Mai sonnier és Munkácsy festményeire, függő kristálycsillárokra, intarziás parkettákra és reprezentatív térsorra, habár ezek az értékek hajdanán megvoltak. Az elmúlt értékek közt kiemelem a gazdag eseménytörténetet. A palota először 1876. május 14-én nyitotta meg kapuit a „a magyarországi árvízkárosultak javára rendezett első műipari és történelmi emlékkiállítás” alkalmából. A kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum és az arisztokrata családok által felajánlott történeti értékű műtárgyakat mutatták be. (A kiállításról Schrecker Ignác és Klösz György készített fényképeket, ezek meg tekinthetők az Iparművészeti Múzeum Virtuális Gyűjteményében.) A megnyitó fényét József főherceg és Habsburg-Lota ringiai Mária Henrietta Anna, a magyar származású belga királyé jelenléte is emelte. Ehhez hasonló jótékonysági bálok következtek: 1880. május 4-7 között rendezték meg a Tavasz-ünnepélyt a „Vörös kereszt” nőegylet és bölcsőde, a gyermekmenhely, a homeopathikus- és gyermekkórház javára, melyen Ferenc József és Erzsébet királyné is látogatását tette. 1894. február 11-én a Fehér kereszt egyesület támogatására is rendezvényt adtak a palotában. Diplomáciai és politikai jelentősége is számottevő volt az akkor Esterházy utca 40. szám alatti palotának. Az Olasz Királyi Követség bérleti korszaka során megfordult itt többek közt Horthy Miklós kor mányzó, III. Viktor Emmánuel olasz király, gróf Bethlen István miniszterelnök, T eleki Pál gróf miniszterelnök, bárciházi Bárczy István miniszteri tanácsos, Grandi olasz külügyminiszter, Walkó magyar külügy miniszter. Rendeztek a követségen olaszmagyar vívóbajnokságot, gyász-szertartást az első követ, herceg Gaetano Castagneto és Franco Vellani Dionisi haditudósító emlékére, szoboravatót, a budapesti fascio tagjainak felavatását, és filmbemutatót is. Számos szimpátia- és ellentüntetés is zajlott a kialakuló fasiszta hatalom budapesti rezidenciája előtt. 5. kép A világháborút követő nehéz évtizedek után 2005 és 2011 között a földszinten nyitotta meg kapuit a Rádiómúzeum kiállítótere. A négy teremből álló kiállítás a régi rádiókészülékeken, tablókon keresztül mutatta be a világ első elektronikus műsorszolgáltató rendszere, a Magyar Telefonhírmondó és a Magyar Rádió technikatörténetét. Ybl ismeretlen tervei Két nem eléggé hangsúlyozott értéke van a palotának: a korai öntöttvas-üveg belső udvar lefedése, mely hazánkban, a főúri magánépítészetben egyedülálló, legnagyobb (12x12 m) fesztávval épült. A másik érték az épület eredeti belső térszerkezete. Egy alapos kutatás eredményeképpen feltárultak a Károlyi palota térszervezésváltozásainak lépései. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl-hagyaték tervlapjai között sikerült azonosítani a palotára vonatkozó eddig ismeretlen terveket a felülvilágított főlépcső metszeteiről, a reneszánsz díszkert kerti kútjáról, és a Nemzeti Lovarda felé eső kerítésszakaszról is. Ybl 1863-65 között 194 eddig ismert tervlapot alkotott a Károlyi Lajos palotához, melyek közt négy egymástól eltérő ajánlati terv és egy kidolgozott kiviteli terv részei voltak megkülönböztetve. Az eddig betűjelekkel ellátott ajánlati tervek között – Fekete J. Csaba konzulens elemzési módszerét segítségül hívva – sikerült felállítani egy logikai sorrendet. A térhasználat és tércsoportok kapcsolódásának fejlődése alapján rendezték időrendi sorba a lapokat. A közös gondolatok a tervek között: a beépítés jellege (szabadon álló, az Esterházy és a Múzeum utca sarkára pozícionálva), egyemeletes, magasföldszintes, alagsoros szintkezelés, központi udvar köré szervezett 2-1-1-1 traktusok, a Pollack Mihály tér felé elhelyezett dupla traktus. A telek hosszanti tengelyére szervezett szimmetria, és a megjelenő funkciók halmaza is megegyezik a tervekben. 6.kép Főbb különbségek a tervek között: a megközelítés iránya megfordul, a saroktornyok tömegképzése és a kocsialáhajtó kialakítása finomodik, a főlépcső térbeli hangsúlya lecsökken, a piano nobile („nemes emelet”) szerep az emeletről a földszintre kerül. A lakosztályok száma és elrendezése, valamint a fogadó-, reprezentatív térsor lánca is átalakult. Változott még a belső udvar nyitott, illetve fedett kialakítása, kapcsolódása a megérkezés és fogadás tereihez és ezek mellett a kert hangsúlya és használata is. Az ajánlati terveken a Múzeum utcai kert kisebb, mint ami megépült, és a bérház tűzfalához csatlakozó, kertvégi épület funkciója is változik: istálló és cselédszárnyról glorietté, hűsölő pavilonná. Az elemzés során tizenegy olyan ismert állapotot és tervváltozatot választottak ki, amelyeken az épület belső működését, közlekedési rendszerét, a reprezentatív, a privát és kiszolgáló terek egymástól független feltárulását követték végig. (A kutatás teljes terjedelmében ezen a linken keresztül olvasható: http://tdk.bme.hu/EPK/Eptort1/Karolyi-Lajospalota-epitestortenete-a) Cél és jövőkép A Károlyi Lajos palota mint műemlék, nemcsak tömegében, homlokzatában és művészettörténeti stílusjegyeiben hordoz értéket, hanem tereinek kialakításában is. Ha ezt a gondolatot elfogadjuk, akkor egyértelműen az Ybl Miklós-féle 1865-ös, negyedik ajánlati terv, az 1876-os, 1898-as és 1927-es állapotok térszerkezete tekinthető védendő és vissza-23 BUDAPEST 2014 augusztus forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény A Károlyi palota kertje, 1877 Klösz felvétele
