Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - A Nemzeti Panteon Alapítvány és az Ybl Bicentenárium
állítható értéknek. A térkompozíció fedett belső udvar köré van szervezve, mindkét szinten 2-1-1-1 traktusos. Öt bejárat van, ebből kettő a földszintre vezet. A három pincelejárat egyike a kertből nyílik, a másik a főhomlokzat Lovarda felé eső ikerablaka alatt, a harmadik a Múzeum utcából. A főbejárat reprezentatív, kocsialáhajtóval kiemelt, és sarokrizalitokkal keretezett. Ezzel szemben, az épület szimmetriatengelyén az épület másik végén egy szolid kialakítású kerti kijárat van. A leghosszabb enfilade a kocsialáhajtós főbejárattól az előcsarnokon és a belső udvaron át a kerti átjárón és a kerten keresztül is átvezet. A kert közepén szökőkút áll, a külső teret virágos parterrek osztják részekre. A kert végét gloriette zárja, mely a bérház tűzfalának egysíkú látványát tompítja. A főbejáratból kétkupolás előlépcsős keskeny térbe jutunk, mely az előcsarnokba vezet. Az előcsarnok központi elosztó szerepet tölt be, melyből legyezőszerűen nyílnak változatos térarányú terek a főhomlokzati traktusban és a belső udvar felé. A belső udvart a földszinten két, az emeleten négy oldalról oldalfolyosó veszi körbe, onnan nyílnak a kisebb privát terek és kiszolgáló terek, lépcsők. A Múzeum utca és a kert felé felaprózott, felezett traktusszélességű szobák, míg a tér felé nagy egybenyíló, enfiladeos két traktusos terek nyílnak. A két szintet összekötő fedett átrium nagyságával uralja és szervezi a többi teret. A földszinti terek nagy, hat méteres belmagasságúak, változatos méretű helyiségekkel, amelyek közül a csarnokszerű táncterem a legnagyobb. ● 24 BUDAPEST 2014 augusztus A Nemzeti Panteon Alapítvány 1991-ben Ráday Mihály javaslatára jött létre, és Ka tona Tamás történész (akkor államtitkár) társelnökségével kezdte meg működését az alábbi célokkal: „Nemzeti emlékhelyek ápolása, a magyar vonatkozású kultúrtörténeti, tudományos és művészeti értékkel bíró sírok, emlékhelyek felkutatása, megóvása, helyreállítása...” Az alapítvány ennek a közcélú feladatnak a sok éves programjára, annak végrehajtására gyűjt erőforrásokat, s szervez kutatói, szakértői műhelyt, hogy az alapítványhoz befolyó szponzori támogatások felhasználását a szakszerűség és a hitelesség szempontjainak alárendelve menedzselhesse.” Az Alapítvány támogatott temető-történeti kutatást, dokumentációkat, könyvkiadást is, de az első kiemelkedő munka a Kossuth-mauzóleum helyreállítása volt. Ez után következett a szecessziós Schmidl-sírbolt, támogatást kaptak a Házsongárdi temető fontos sírjai, Vitkovits Mihály síremléke, a Maloschik-mauzó leum Róth Miksa tervezte üvegablakai, Házmán Ferenc síremléke, a törökbálinti Walla-sírbolt, a kápolnásnyéki és a baracskai temetőkben talált sztélék és sírkövek. Az Ybl bicentenárium évében elkészült új munkák: – Dömsödön az Ybl tervezte Hajóssírkápolna felújítása; – Albertirsán az Ybl által tervezett Szapáry-sírkápolna belső rekonstrukciója (a díszítőfestés restaurálása még tart). A Nemzeti Panteon Alapítvány idén felújította Ybl síremlékét a Fiumei úti temetőben. Tóth Kálmán szobrász-restaurá tor június végére készült el a munkával, amelyet a Budapest Bank Budapestért Alapítvány is támogatott. Álljon itt egy részlet Tóth Kálmán restaurátori dokumentációjából: „A rendkívül színvonalas síremlék a temető művész-parcellájában található, hasonlóan nagyszerű művészek emlékművei között. (...) tervezője, Fort Sándor építész az obeliszk-szerű kis „épületen” majdnem minden olyan motívumot, építészeti architektúrát bemutatott, amelyek az Ybl féle épületeken is visszaköszönnek. A Stróbl Alajos által készült egyszerű, realista portré pedig az egyik leghitelesebb ábrázolása az építésznek. (...) A legfelső ívmezőben megformált építész-szimbólumok zseniális rajzolattal, plasztikával is azt mutatják, hogy ez az emlékkő egy kiváló építésznek állít emléket.” Az Alapítvány jelenlegi kuratóriuma: Társelnökök: Csorba László és Ráday Mihály, tagok: Schiffer János, Tirts Tamás, Varga Kálmán, Wildner Gábor. Titkár: Vándor Éva. www.nemzetipanteon.hu A Nemzeti Panteon Alapítvány és az Ybl Bicentenárium A Nemzeti Panteon Alapítvány Kuratóriuma elhatározta, hogy az Ybl bicentenáriumi programsorozathoz kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, 2013-14-es lehetőségeihez mérten Ybl Miklóshoz kapcsolódó felújításokat kezdeményez, illetve támogat.
