Budapest, 2014. (37. évfolyam)
5. szám május - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Más megvilágításban
20 BUDAPEST 2014 május Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Ugró halacska, mikromozaikból space invader, átsejlő üveg kéznyomokkal, körbefutó városnevek, egy periszkópszerű, belógó valami, gyerekrajzok – a négyes számos kedves, mókás, okos vagy éppen furcsa elemmel gazdag környezetet kínál, amelyet biztosan sokáig tart majd minden részletében felfedezni. Az általános építészeti kérdés azonban a díszítéseknél sokkal nagyobb léptékű volt, az anyagra, a fényre és a külvilággal való kapcsolattartásra vonatkozott. Éltető, természetes A kísérleti terep két kisebb, kevésbé ösz szetett budai állomás. A Bikás park és Új buda-központ megállókat a Palatium Kft. teamje készítette fiatal építészekkel. A Bikás park karakterét a bejárat felett lévő, háromszög alakú panelekből álló, látványos üvegcsarnok adja meg. A parkban úszó organikus formaként, talán halként felbukkanó lényt nem lehet eltéveszteni, messziről jól beazonosítható. A pesti oldalon lévő Bálna építészeti megoldásaihoz hasonlít ez a megálló, nem véletlenül, hiszen ugyanazzal a szerkezettel épült. Amúgy egyidőben tervezték, de amaz hamarabb jelent meg a köztudatban. Az állomás vezető tervezője, Brückner Dóra az alsó tér természetes fénnyel való megvilágítását tartotta a legfontosabbnak, és ez pazar módon sikerült. A lenti tér természetes kapcsolatban van a fenti parkkal, amit erősítenek a dekorációk is: vadvirágokat jelenítenek meg. Az állomástér fényáradata megalapozza sikerét. A változatosságot számos megállónál design elemek sokasága biztosítja, itt ez a természetes fény-árnyék játékok következménye – egyszerű, de nagyon szép, poétikus megoldás, átlényegíti a hatalmas beton teret. Hideg fény A másik kísérleti hely az Újbuda -központ, amelyet viszont a Fehérvári út alá kellett bepréselni. A megálló építészének, Antal Máténak szűk volt a mozgástere, az adott ságokat ismerve mondhatjuk úgy, sötétek voltak a kilátásai. „Mindig az egyes szakember személyes lelkesedésén, szakmai elhivatottságán múlt minden, legyen szó kivitelezésben dolgozó szakmunkásról, építésvezetőről vagy műszaki ellenőrről” – jellemezte a folyamatot a fiatal tervező. A felszín felől a Nagy Tamás építész által korábban tervezett aluljárón át jutunk el a metróhoz: a két világ közötti kontraszt nagy. Míg az aluljárót a mészkő és a melegebb fények jellemezik, addig a jegyellenőrzési kapunál a 4-es metró nyersbeton megoldásaival szembesülünk. „Talán nem is az anyag, hanem a fény eltérő minősége tűnhet fel elsőként. Nagyon fehér, 4000 Kelvin fokos, hideg világítást alkalmaztunk a metró egész területén. Bányai Tamás Jászai-díjas színházi világítástervező dolgozott ezen a legelejétől kezdve, egyértelműen az ő javaslata volt a hideg fény. Volt, aki félt ettől a döntéstől: a meleg fény barátságos, a hideg fény ijesztő, mondogatták. A szerkezetépítés időszakában a Bocskain volt a fénypróba. Összegyűjtöttük a tervezett összes fénytípust, a megbízó által preferált meleg sárga fényt is. Amikor a betondoboz Más megvilágításban szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Bujnovszky Tamás 2014. március 28-án délelőtt átadták a 4-es metró tíz új állomását. A pénteki ceremóniát követő hétvégén mindenki ingyen használhatta a vonalat, ami fontos döntésnek bizonyult. A megdöbbentő mennyiségű érdeklődő láttán nem túlzás állítani, hogy páratlan várakozás előzte meg az eseményt. Az emberek csak jöttek, jöttek, feltűnően sokan babakocsival, több gyerekkel, akár tolószékben. Talán, mert ez az első vonal, amely akadálymentes, mindenki számára jól bejárható. A NÉGYES Vadvirág motívum a Bikás park állomáson Az állomás mint világító lény
