Budapest, 2014. (37. évfolyam)
4. szám április - Csontó Sándor: A NAGY HÁBORÚ - Őfelsége kapitánya
Az okos gyerekek ott ülnek fent valahol a főváros titkos szervében, ügyes kézzel mindig balról jobbra fordítják a dolgok menetét. Kifogyhatatlanul elmések ezek a galibacsinálók. Ők görbítik el az utcákat, ők viszik hegynek a hidat, ők építenek tűzfalat a Halászbástyára és ők rakják ki utcakővel a Gellért-hegyet. Az okos gyerekek most azt eszelték ki, hogy a Szépművészeti Múzeum belsejét átalakíttatják, a malteros falakra márványt öntenek, a plafont kéksárgára festik. Ötven esztendős jubileumára készülődik akkoriban a Budapesti Sakk-kör, melynek megalapítása Erkel Ferenc nevéhez fűződik. Az első sakkrovat még 1859-ben jelent meg Cseresnyés szerkesztésében a Vasárnapi Új ságban. Szakácsművészeti kiállítás is nyílt a Vigadóban, Glück Frigyes nek, a Magyar Szakácsok Köre díszelnökének szervezésében. Április 19-én a főváros tanácsa Gárdo nyi Albert főlevéltáros kutatásaira alapozva megbízta Bartucz Lajos t, hogy kezdje meg az ásatásokat a Vérmezőn, a kivégzett magyar jakobinusvezetők holttestének feltalálására. Egy új rendelkezés szerint a MÁV-nál vasúti szolgálatba csak magyarul beszélő személyeket lehet felvenni, kivéve a horvát-szlavóniai lakosokat, őket akkor is, ha csak a horvát nyelvet ismerik. Hatalmas tiltakozási hullámokat váltott ki, hogy előzetes szakmai véleménykérés nélkül készült el a sajtótörvényt módosító javaslat: volt tiltakozó nagygyűlés a Vigadóban, tiltakozott a volt igazságügyi miniszter, az ügyvédi kamara, és az összes szakmai szervezet. A leghívebb Tisza-pártiak is – beleértve Rákosi Jenő t – ellenvéle ményüket hangoztatták, ám mindez mit sem ért. Az 1848-as törvények „születésnapján”, április 11-én életbe léptették az új törvényt (XIV tc.), melyre a kortársak azt mondták, hogy „nem a sajtóról, hanem... a sajtó államosításáról született”. Pest vármegye levéltárában néhány elsárgult, öreg papirost fedezett fel nemrég Kő szeghy Sándor vármegyei főlevéltáros. Érde kesek és értékesek ezek a rajzok, mert nem egyebek, mint a Nemzeti Színház egykori tervei, melyeket hosszú ideig elveszettnek hittek. Legöregebb a rajzok közül a Kasselik Fideliuszé, 1815-ben készült. Akkor még a színházat a Hatvani és Szép utcák sarkára tervezték, oda, a hol most (még akkor, 1914-ben) a Nemzeti Kaszinó áll, és amely telket Kulcsár István, a Hasznos mulatságok írója és a nemzeti színi társaság direktora vásárolt meg Derou és Jüttner pesti polgároktól. A Nemzeti Színházban Az ember tragédiája és az Egy karrier története, a Vígben 24 BUDAPEST 2014 április Báró Fejérváry Géza teljes harci díszben Fejérváry távozóban a Várból, miután a király ismét őt jelölte miniszterelnöknek fotó: oszk.hu forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény Őfelsége kapitánya Csontó Sándor Az új albán fejedelem elrendelte az általános mozgósítást, de így is csak úgy nyolcvanezer főt tudott kiállítani. Felmerült, hogy gróf Czernin osztrák-magyar nagykövet távozik Bukarestből. Károlyi Mihály amerikai útja után most Szentpétervárra látogatott. Április közepén a befolyásos Össznémet Szövetség (Alldeutscher Verband) az állítólagos orosz és francia agresszió miatt offenzív német katonai stratégiát követelt. Giuliano olasz és Berchthold osztrák-magyar külügyminiszter Abbáziában tárgyalt. Az USA ultimátumot adott Mexikónak, majd támadást indított a diktátor Huerta ellen, és elfoglalta Veracruzt. A Fekete Kéz nevű, függetlenségre törekvő belgrádi titkos szervezet még márciusban útnak indította Boszniába felfegyverzett hatfős merénylői csoportját. Közöttük volt G. P. 19 éves boszniai szerb ifjú is. Budapesten akkoriban... A király állapota ma: a szokott időben kelt, reggel kitűnően aludt, náthája visszafejlődőben van. (Az Est, 1914. április 3.) A NAGY HÁBORÚ
