Budapest, 2014. (37. évfolyam)

4. szám április - Csontó Sándor: A NAGY HÁBORÚ - Őfelsége kapitánya

a Pygmalion és a Tündérlaki lányok, a Ki­rályban Sybill van műsoron. A Nemzeti Sza­lonban nagy érdeklődés mellett megnyílt a Céhbeliek első kiállítása. Láthatóak többek között Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Nád ­ler, Batthyány, Moiret, Beck, Berán és Új ­váry művészek alkotásai. Az Osztrák–Ma ­gyar Monarchia nagy repülőversenyén Bier Henrik a Magyar Lloyd gépén 6170 méte ­res magassági rekordot állított fel. A Városi villamos vasút kalauza Vas József szolgálat közben tettlegesen bántalmazta az Oktogo­non Skutka Gyula ellenőrt. Büntetését há ­rom hónapi fogházra súlyosbították, mert utóbb kiderült, szolgálat közben le volt ittasodva. A lósport rajongói szomorúan vették tudomásul, hogy Sanda ma (ápr. 3) nem fut Alagon, mert már korábban Tatára szállították patagyulladás miatt. Gyászolt az ország, gyászolt a király. Áp ­rilis 25-én, Bécsben 81 éves korában meghalt báró Fejérváry Géza volt miniszterelnök, gyalogsági tábornok. Felmenői és többi őse is mint tisztek szolgáltak a hadseregben, akikről azt mondották ükapáink, hogy ha­zájuk a kaszárnya udvara, istenük a császár. Ő maga a bécsújhelyi akadémián nevel­kedett, hol korán megmutatkozott tehet­sége. Úgynevezett „snájdig” tiszt volt, aki bátran, szinte gondolkodás nélkül ment neki az akadályoknak, akinek a szolgálat a legfőbb dolog, utolsó csepp véréig kész­séges híve a hadúrnak, érzéseiben lovagias és nagylelkű, az ellenségével szemben kér­lelhetetlen, s valami fensőséges magasból tekintett alá mindenre, ami civil. Már 1859-ben a solferinói csatában ki­tüntette magát az alig huszonhat éves tá­borkari kapitány. Egy csapat huszár élén bravúros rohammal kiűzte a már amúgy is nehezen védhető pontról az ellenségnek egy csapatát. Bátor kiállásáért megkapta a legfőbb katonai kitüntetést, a Mária-Teré­zia rendet. Karrierje ettől fogva meredeken ívelt felfelé. 1860-ban a kamarási méltósá­got nyerte el, két év múlva osztrák bárói rangra emelték. 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje, majd alezredes és a 32. gyalogezred parancsnoka. A schleswi­gi háború sátorozásaiban köszvényt kapott, de nem orvossal gyógyíttatta, hanem egy reggelig tartó bálban táncolta ki a lábaiból. 1872-ben került át a magyar honvéd­séghez ezredes dandárparancsnokként és egyben a honvédelmi minisztérium állam­titkáraként. 1884 októberétől honvédelmi miniszterré avanzsált, ezt a tisztségét 1903 júniusáig töltötte be. Báró Fejérváry Gézát a magyar főrendiház tagjává választották, vezérőrnaggyá léptették elő. Szakminiszter volt, a szó legjobb értel­mében, aki szívén viselte a reábízott intéz­ményt, de katona maradt akkor is, mikor politikusnak kellett volna lennie. Minden vágásra visszavágott, a sértést élete végéig meg nem bocsájtotta. Mikor Ugron Gábor ellenzéki képviselő egy ízben azt mondot­ta oda neki, hogy: „vénasszony”, szokott modorában vágott vissza: „nem vagyok asszony, ha kétkednek, orvosilag is meg­vizsgáltatom magamat”. Honvédelmi minisztersége idején rövi­debb időszakokra a király személye körüli és a földművelésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. Személyes, bensőséges viszony fűzte az uralkodóhoz, az udvar teljes bi­zalmát élvezte. Ó Kapitány! Kapitányom! Van-e még feljebb a ranglétrán? Az ural­kodó kebelbéli barátját 1904 októberében nevezte ki a magyar darabont testőrség kapitányává. Az 1905. januári választásokon ugyan az ellenzék szerezte meg a győzelmet, de a parlamentarizmus szabályait figyelmen kívül hagyva, Ferenc József nem az új par­lamenti többségből jelölt ki miniszterelnö­köt. Talán, hogy megtörje a nemzeti koalí­ció ellenállását, a hű lakájt, Fejérváry Géza bárót nevezte ki június 18-án miniszterel­nökké. Az ellenzék hajthatatlansága mi­att szeptemberben lemondott, azonban Ferenc József október 16-án ismét kine­vezte. „Nemzeti ellenállás” bontakozott ki országban, a megyékben úgynevezett alkotmányvédő bizottságokat hoztak lét­re. Az ellenzék végül feladta eredeti prog­ramját, és kiegyezett az udvarral. 1906 április 8-án az ellenzék hatalom­ra jutott, és Wekerle Sándor lett a minisz ­terelnök. Fejérváry 1912 decemberében a bécsi magyar testőrség élére került. Széles mellkasán már nem volt elég hely a rend­jeleknek: valóságos belső titkos tanácsos, Lipót-rend, Szent István-rend nagykereszt­je, Mária Terézia rend gyémántokkal éke­sítve stb. Kócsagtollas vitézünk hamaro­san letette a kardját, a legfőbb hadúr előtt. Mikor Ferenc József meghallotta halál­hírét, mélyen megilletődött. Néhány per­cig némán gondolataiba merült, majd csak ennyit mondott: – ő egyike azoknak az em­bereknek, akik engem valóban szerettek.... Fejérváry Géza báró temetésén őfelsé­gét Ferenc Ferdinánd főherceg képviselte. Aligha sejthette, hamarosan őt búcsúz­tatják majd. ● 25 BUDAPEST 2014 április A parlamenti ellenzék heves tiltakozása a kinevezés ellen (1905. szeptember) forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény A Belvárosi kávéházban szerdán este az Est-re figyelmeztetett barna asz­szony írjon monoklis régi ismerősé­nek »vöröstalár« jeligére a kiadóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom