Budapest, 2013. (36. évfolyam)

3. szám március - Daniss Győző: Kossuth-szivar, egyenruhák, kamatfizetés

Nagyon szép a Pesti Hirlap (1848. szept­ember 29.) hirdetésének végén olvasható gesztus: „Hunyady László orvosdoctor, lakik Pesten, bálvány-utczában Boskovitz J. L. házában 16. sz. a. Rendel 7-től 8-ig reggel, délután 2-től 4-ig; a szegényeknek ingyen.” Harsányságával különbözött kartársaitól Sproch doktor: „Nincsen töb ­bé marha, s méhtelybeli juhdög! Ha ezen szeremből évenként kétszer beadatik, ugy a marhák csalhatatlanul biztositva s szaporit­va lesznek, melly évenként sok százezereket behozandják” (Pesti Hirlap, 1849. június 17.) Ugyanő sokféle emberi baj biztos gyógyí­tójának is mondta magát: „A kik köszvény, rheuma, görcsben szenvednek, gyökeresen meg fognak szabadulni. Ezennel meghivatja valóságos feltalálója, Sproch orvos.” (Pesti Hirlap, 1849. július 8.) Bár ritkán, de akadt példa házassági hirdetésekre is (Kossuth Hirlapja, 1848. november 15.): „Egy 26 éves legjobb erő ­ben levő egészséges férfi a rideg nőtlensé­get egy boldog házassággal akarván föl­cserélni, keres egy szeplőtelen életű 18-22 éves hölgyet, kiben következő tulajdonokat óhajt: legyen mívelt, szeresse az irodalmat, imádja a hazát, ha nem is szépséggel, de kellemes külsővel birjon. Egyéb körülmé­nyekről levelezés által értekezhetni X. Y. czim alatt Pesten.” Lassan-lassan elkészült a Lánchíd is. És mert immár nem volt szükség külön­féle faanyagokra, a fölöslegtől az építők haszonnal akartak szabadulni. A Figyel­mező (1849. február 5.) árverésre hívta fel olvasói figyelmét: „A pesti lánczhidépitési udvarban f. 1849. febr. 8-án csütörtökön, és ha szükséges a rákövetkező napokon, reggeli 9 órakor több száz ölnyi különféle tüzifa fog, legalább is öt ölnyi részletekben, kész-pénz-fizetés mellett elárvereztetni. Be­menet a vevők számára lesz a felső kapunál a Duna felé az Emmerling-vendégfogadó átellenében.” A forradalom, majd a szabadságharc csak lassanként jelent meg a hirdetések­ben, főképpen a fegyvereket és az öltöze­teket illetően. „Puskacsinálók” figyelmét kelthette föl a Marczius Tizenötödike (1848. június 23.) hirdetése: „A pesti gépésztársulat műhe ­lyeinek egy része fegyvergyárrá változtat­tatván, még puskacsináló mesterek és le­gények, nemkülönben puskaágycsinálók is fognak felvétetni. A foglalkozást kivánók jelentsék magokat a hengermalom épület­ben az igazgatóságnál.” „Oszvald testvérek Pesten a József téren ajánlják – írta a Kossuth Hirlapja (1848. szeptember 6.) – igen jeles és olcsó áron a következő, a szabott rend szerint készített czikkeiket a NEMZETŐRSÉG számára, ugymint: Lovag- és gyalog-kardokat aczélből és alpacca-fémből, Lószerszámra való vasazatokat alpac­ca fémből, Gombokat ezüstből, alpaccából és ve­gyítékből, Czímereket csákókra, töltéstartókra és ló­takarókra ezüstből és alpaccafémből, nem­különben Czímeket csákókra ezüstből és alpac­ca-érczből, Töltéstartókat, kardmarkolatokat és boj­tokat, gyalogság- és lovasság számára, ol­dal-szíjakat, szúró és vágó szúronyokkal.” Nemzetőrségi egyenruhákat és szürke köpenyeket gyorsan és olcsón készített volna „akár századok számára is” Singer Ign. és társa a Haris-féle házban (Marczi­us Tizenötödike, 1848. szeptember 15.). A Szirmay-házban dolgozó Bajusz József szabómesternél készen voltak „honvéd nemzetőr, és más mindenféle divatos férfi öltönyök” (Pesti Hirlap, 1849. április 28.). Talán Buda májusi visszafoglalásának is része volt abban, hogy megnövekedni látszott az ebbéli kereslet is: „Felszólitás. – Ügyes szabólegények, kik foglalkozást akarnak nyerni, jelentsék magokat, Kostyál Ádám szabó mesternél (kígyó-utczai gróf Teleki-házban levő boltjában), hol minden­nemü katonai egyen- és díszöltönyök ké­szittetnek.” (Pesti Hirlap, 1849. május 25.). És nemcsak emberekre volt szükség. A Pesti Hirlap (1848. december 29.) ha­sábjain lovakat kerestek egy megalaku­lóban lévő magyar lovasezredhez, még­pedig tízévesnél fiatalabb és legalább 15 marok [157 centiméter – a szerk.] magas állatokat, darabonként 160 forintért. Egy hónappal később a Figyelmező (1849. ja­nuár 27.) hirdetésében foglaltak szerint „a császári királyi hadsereg szükségei fe­dezésére kivántató 500 darab vágó-mar­ha fizetés melletti beszerzése tekintetéből 6 BUDAPEST 2013 március Híd nélkül nem biztos, hogy nyereséges lehetett a bérlés Figyelmező (1849. február 17.) A jegyáremelés sem mai találmány Pesti Hirlap (1849. június 26.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom