Budapest, 2013. (36. évfolyam)

10. szám október - Szántó András: A világbodega Pesten

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a „spanyol eredetű Bodega – borozó, fa­latozó, italmérés, talponálló őrbódé, ka­lyiba”. Fazekasék könyve (Timár György – Fazekas István: Szleng-szószedet) sze­rint: „Jasszok, zsarók, cafkavágók tanyája. Bodega – rossz hírű kocsma, harmadrangú bolt; Spanyol – német”. Egy másik forrásunk Krúdy műveinek kiapadhatatlan szótára. Bodega címmel 1917-ben újságcikket is írt, ebben szinte kötőszóként használta a kifejezést, és stí­lusához híven romantikus, kellemes hely­nek titulálta, például: „...olykor az úgy ­nevezett bodegákat is felkereste a férfinép, ahol fehér kötényes, kívánatos fehérszemé­lyek mosollyal fogadták a vendégeket, és a hátulsó kis szobába tessékelték. Hívták az ilyen helyet ízelítőnek is, falatozónak is; a mostani fővárosi büfék szomorú, sze­gényes maradékai a régi dús bodegának.” (Ha az ő „mostani” büféi ilyen lehango­lóak a bodegákhoz képest, mit szólna a mai kínálathoz – mosolyban és ételekben egyaránt?!) Krúdytól Adyig Krúdy Gyula (szerintem) legjobb regényé ­ben, a Boldogult úrfikoromban címűben a vendéglős egy legendás szepesi bodegás­tól, Faykis úrtól tanulta meg a mestersé­get, és hihetetlen szép emlékeket hozott magával a Felvidékről. A regényben a jó vendéglősi tetteit – amit a vendégei oly nagyra értékeltek – minden részletében a bodegás példákkal indokolta. Biztos azonban, hogy minden Bodega szó (és vendéglátási fogalom) jelenté­se-értelmezése helyénvaló, mert akkori, vagy olyan mértékű információn alapszik, melyhez az emberek éppen hozzáfértek. Ady életének kutatói például a nagyvá­radi éveknél sokszor beszámolnak bode­ga-látogatásairól, ahonnan elég kapatosan került elő a mester: a szó a nagyon rossz kocsma szinonimája lett. A költőről egy kortárs tollából is elő­került a bodega-kaland: Benda Gyuláné Imrik Margit Egy váradi úrilány címmel publikált emlékezéskötete szerint „Ne ­gyedik elemiben történt, hogy az egyik osztálytársnőm sírva jött be az iskolába. Megkérdeztük tőle, miért sír. Alig tud­ta elmondani, hogy halott embert látott a Körös-parton, az árokban. Egy másik gyerek ezzel vigasztalta: »Ugyan, eredj már, az csak a részeges költő. Mert amikor a Körös-parti bodegát bezárják, őt onnan mindig kidobják, akkor lefekszik az árok­ba, és ott alszik. Olyan részeg, hogy ha­zamenni se tud.« Ezt az emlékemet nem szívesen mesélem el, mert rossz fényt vet Adyra, aki végül mégis nagy költő lett, hiába, hogy semmire se becsülték akkori­ban Nagyváradon.” Még egy másik, színházi világbeli „bo­dega” is előkerül a kultúrhistóriából: a bádoggal fedett, fából épült színházat is így titulálták. Például a városligeti szín­kör elődjét, Feld Zsigmond kisszínházát is bodegaként emlegették a kortársak, egyébként szintén Krúdy szerint. A kettősséget jellemzi, hogy „bodega” kiírás vagy „részleg” egy kaszinóban vagy étteremben nem minőségi különb­séget jelentett, hanem például azt, hogy az egész éjszakás kaszinó-szórakozások mellett volt egy egyszerűbb (és olcsóbb) kiszolgálási mód, lényegében egy büfé is az intézményben. Néhány tulajdonos­nak ugyanis már száz éve is eszébe jutott, hogy a felsőbb réteg mellett jó lenne, ha az egyszerűbb polgárok is nála hagynák a pénzüket... Ez a mai napig is működik Bécstől Londonig és Nizzától Belgiumig – sok elegáns étterem is viseli a Bodega (fő- vagy kiegészítő) nevet. Belga ötlet spanyol mintára Mind e közben a spanyolok tényleg hi­hetetlenül büszkék egyik felfedezőjükre, a Limában született Juan Francisco de la Bodega y Quadra (1744–1794) haditen ­gerészeti kapitányra, aki többek között Alaszka feltárásában is jeleskedett. Róla kapta nevét a Bodega Bay, egy csodá­latos és népszerű öböl SanFranciscótól északra. És szögezzük le: a spanyol és portugál borászatokban a borospincé­ket, a hordók és palackok tároló helyét A világbodega Pesten Szántó András Kereskedelmünk, vendéglátásunk modern gyakorlatában egymást érik a hírek egy-egy világ- vagy kontinentális hálózat új és legújabb egy­ségének megnyitásáról. Közös vonása ezeknek az üzleteknek, hogy a magyarokat meghódítani törekvő világcégek szinte mindig a fővárost célozzák meg az ajánlattal. Nem volt ez másként száztizenöt évvel ezelőtt sem. Amikor az azóta sokféle hírbe keveredett Bodega meghonosodott Budapesten. A maga műfajában ez volt az első sikeres kontinentális kísérlet a mi égtájainkon. 13 BUDAPEST 2013 október A Bodega cég színes reklámja (litográfia, 1890) A cég Budapesti üzletének reklámja (litografált képeslap, 1897)

Next

/
Oldalképek
Tartalom