Budapest, 2013. (36. évfolyam)

9. szám szeptember - Daniss Győző: Egy plakáton öt olimpiai érem

A másik nagy plakáttárgyat a viharos gyor­saságú karriert befutó kerékpár kínálta. Míg a jeles karikaturista Jankó János 1883-ban még azon élcelődött, hogy egy alispáni hintót ló helyett négy velocipéd húz, hogy a cirkusz­ban az idomár kerékpárokat ágaskodtat, hogy a gémeskút körül velocipédek tolonganak, hogy a kivont kardú rendőr kerékpáron ül­dözi az őt pisztollyal fenyegető kerékpáros betyárt, alig pár év múltán már valós közön­ségigény mutatkozott a sportra és eszközé­re – igaz, a nehezen megülhető óriáskerekű velocipédet addigra lényegében kiszorította a maihoz hasonló bicikli. Velocipéd, profizmus, műszabályi remekmű Sorra-rendre épültek a nem egyszer aszfalt­borítású és döntött kanyarú kerékpárpályák is. Ott rendszeresen összemérhették erejüket az amatőrök és a többé-kevésbé profinak mondhatók. Kiváltképpen népszerűek voltak a látványos motorvezetéses versenyek. Nem lehetett véletlen, hogy Földes Imre a húszas években motorvezetéses duót rajzolt a mil­lenáris pálya motor- és kerékpárversenyét hirdető plakátjára. A pálya közepéből derékig kiemelkedő motoros-sisakos versenyző és a duó néhány év múltán ismét megjelent a házfalakon, hir­detőoszlopokon. A szöveg, a versenyprogram természetesen más volt. Sőt, valamelyest a plakátábra is módosult. Ugyanis ezt a ver­senyt nem a millenáris pályán, hanem az UTE új, emeletes lelátójú stadionjában rendezték. Ezért Földes az első plakát hátterében látszó „földszintes” millenárisra rárajzolt egy eme­letet. A körbefutó palánkon pedig már az új­pesti egyesület neve szerepelt. És nagy betűk­kel a külföldi hírességeké, akik előtt magyar vezetőmotorosok „fogták a szelet”. Voltak természetesen – kisebb betűkkel írva – hazai versenytársak is, aminthogy valamennyivel nagyobb betűkkel az érdeklődők tudomására hozták, hogy a motorosmezőnyben ott lesz Kaszala Károly, a korabeli repülősport túlzás nélkül világszerte ismert pilótája. A „drótszamarogolás” sem sport volt csu­pán, hanem üzlet is. Gyárak, boltok és kerék­páriskolák versengtek a vásárlók és biciklizni tanulók kegyeiért. „Legjobbak az Adria varró ­gépek és kerékpárok” – győzködte az utca népét az Első Magyar Varrógépgyár Részvénytár­saság plakátja, hozzátéve, hogy mindezek „a hazai ipar diadalai”, és hogy kaphatók minden elsőrangú varrógép- és kerékpárüzletben. A plakátábrán üdvözült mosolyú hölgy tapos­ta a varrógép és nem kevésbé boldog férfi a kerékpár pedálját. Kerékpáriskola várta a biciklizni tanulókat a József körút 36. szám alatt is – mellesleg abban az épületben raktá­rozták „a műszabály remekműjeit” , az Attila kerékpárokat. Mindezeken a plakátokon von­zó külsejű hölgyek pedáloztak mai szemmel kerékpározásra tökéletesen alkalmatlan öl­tözékekben. És nem ez volt az öltözék-alkal ­matlansági csúcs: a húszas évek egy látványos plakátján cifraszűrben tekert egy nagybajszú 23 BUDAPEST 2013 szeptember Attila Kerékpáriskola (ismeretlen szerző és év nélküli) Királyi Magyar Automobil Klub – Kiskocsi verseny forrás: SFSZEK Budapest Gyűjtemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom