Budapest, 2013. (36. évfolyam)

9. szám szeptember - Daniss Győző: Egy plakáton öt olimpiai érem

idősebb férfi. Mellette szaladt a kutyája, míg mögötte két ifjabb társa pedálozott, egyikük vállán ön- és közveszélyesen üzemkész ka­sza. A felirat pedig: „Gyalog többé sose mék, itt a WONDER csodagép!” (Ha ezt az 1883-as Jankó János látta volna?!?) A maguk korának csodagépei voltak a gépkocsik is. De míg a Királyi Magyar Au ­tomobil Club 1912-es versenyének plakátján közhasználatú kocsi hajtott át éppen egy szé­kelykapun, az 1930-as évek grafikusai már azt rajzolták, hogy a bőrsisakos versenyzők „torpedókból” tekintettek ki a kanyarokban. Közben változott a stílus is: a tízes évek még szinte naturalista tájképét két évtized alatt se­bességtől elmosódó tájak, álomszerű áram­vonalak váltották. Látványosak voltak a bu­dapesti nemzetközi autókiállítások plakátjait készítő művészek munkái is. Az „embersportok” közül nem utolsósor­ban az ökölvívással és a birkózással csábítgat­ták a nézőket a plakátok. Néha pedig többel, mással is. Mert sportnak csak fenntartással nevezhető például egy 1918-as (főkapitányi engedéllyel megrendezett!) látványosság: Boksz-mérkőzés végkimerülésig December 21-én, szombat esti fél 8 órakor a régi képviselőházban (Főherczeg Sándor utca) Zombori-Tóth Róbert prof. nemzetközi box­champion, Európa, Berlin, Budapest pehely sulyu bajnoka, I. J. H. Philips angol, Max Miller német bajnok leverője mérkőzik Johann Cinley tengerészpilótával 15 raundba és Ivan Collinival 10 raundba. Ahogyan a futballista Rumbold Gyulá­nak nem lehetett gond valósághűen megraj­zolnia plakátja labdarúgó-figuráját, Manno Miltiadesnek sem okozhatott nehézséget az 1929-es katonatiszti Európa-bajnokság vívó­alakjainak megalkotása. Hiszen – amint ezt Szabó Lajos megemlíti – az idő tájt a Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző In­tézet főtanára volt. Születtek remek tornaplakátok is. Az al­kotóknak a sportág hazai sikerei jó muníciót adtak. Az 1932-es Los-Angeles-i játékok előtti, híres svájci és kiváló hazai sportolók részvé­telével rendezett „olimpiai erőpróba” kereszt­függést bemutató tornászt ábrázoló plakátján okkal szerepeltették kiemelten Pelle István t – nem sokkal utána olimpiai bajnok lett ta­lajon és lólengésben. A legjobb gyermek- és hölgytornászok bemutatójával gazdagított programról a sajtó is elismeréssel írt. A Hajós (Lauber)–Miltiades– Kellner csapat És 1930-ban megszületett a sportplakátok sportplakátja! A Nemzeti Sportuszoda meg ­nyitását, majd később ugyanazzal az ábrával, de más szöveggel több újabb programot hir­detve. Öt olimpiai érem kapcsolódott hozzá. Az uszodát az a Hajós Alfréd tervezte, aki az 1896-os athéni olimpián két úszószámban is győzött, és akinek a Lauber Dezső vel közösen alkotott stadionterve a legjobb volt az 1924-es párizsi olimpiai művészeti versenyeinek építészet kategóriájában. A plakátot az imént vívótanárként emlí­tett Manno Miltiades rajzolta, aki az 1912-es stockholmi olimpián ott volt a magyar evezős nyolcasban, birkózókat ábrázoló munkájával pedig ezüstérmes lett a Los Angeles-i játékok szellemi versenyeinek szobrászat kategóriá­jában. Végezetül: a plakátot annak a Kellner Gyulának az üzemében nyomtatták, akit 1896-ban csak ketten előztek meg a marato­ni távon (őt is bízvást tekinthetjük érmesnek, noha Athénben csak a versenyszámok első két helyezettje kapott érmet, s a győztes sem aranyat, hanem ezüstöt, aminthogy a második helyezettnek bronz medállal kellett beérnie.) Mindez persze csak ízelítő a magyar sport­plakát első fél évszázadának kínálatából. Hosszan lehetne sorolni a szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb műveket. A meg­rendelők plakátművészetünk legjobbjait is megnyerték munkatársuknak. Tehették ezt nem utolsósorban azért, mert a polgárosodó főváros életében egyre nagyobb figyelmet kel­tett a sport. Jól mutatja ezt, hogy már 1926-ban rendezhettek sporttörténeti kiállítást. Nem is akárhol, hanem a Nemzeti Múzeumban! Plakátjának egy példánya a Sportmúzeum igazgatói irodáját díszíti. Főalakja egy disz­koszvető – és ki más rajzolta volna, mint az említetteken kívül kerékpározásban, gyors­korcsolyázásban és futballban is elsőrangú Manno Miltiades? ● 24 BUDAPEST 2013 szeptember Nemzeti Sportuszoda – közös fürdés (Manno Miltiades plakátja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom