Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Bartha Lajos: „Európa egyik fő-csillagvizsgálója”
Meghallgatta a tanügyi bizottság elnökének, Nyitray Mátyásnak latin nyelvű üdvözlőbe szédét, elhelyezte az ónból készült, latin feliratú alapító táblát, és megtette a jelképes három kalapácsütést, amelyet az új intézet létesítésében érdekeltek megismételtek. Megkezdődhetett a Királyi Egyetem új, nagyon korszerűre tervezett csillagvizsgálójának építése. Nagyszombattól a Gellért-hegyig Az új intézet az Egyetemnek sorrendben már harmadik csillagvizsgálója volt. Az első állandó obszervatóriumot 1752–1755 közt a nagyszombati egyetem (akkor még jezsuita kollégium) kibővítése során emelték Kéry B. Ferenc rektor irányításával. A maga korában jól felszerelt intézménynek számított. Az ott végzett észlelések Európa-szerte ismertté tették az intézményt és vezetője, P. Weiss Xavér Ferenc (1717–1785) nevét. Az Egyetem Pest-Budára telepítésével, 1777-ben a műszereket a Vár palotájára sebtében emelt toronyban helyezték el, ahol 1780-ban kezdték meg az észleléseket. (Az intézet vezetője továbbra is, haláláig Weiss maradt.) Ám a korábban jó minőségűnek számító műszerek, az optika és finommechanika gyors fejlődése következtében ekkorra már reménytelenül ódonná váltak. A várbeli csillagvizsgáló-torony elhelyezése sem volt kedvező. Az obszervatórium mindenkori vezetői és egy-két „segédcsillagásza” (asszisztense) ennek ellenére igyekeztek a lehetőségekhez képest értékes tevékenységet folytatni. Különösen jelentős munkásságot fejtettek ki a Magyar Királyság földrajzi felmérése és polgári térképezése terén. A tehetséges Bogda nich Imre Dániel (1762–1802) „másodcsilla gász” (adjunktus) az ország számos pontján végzett földrajzi helymeghatározása tette lehetővé az akkori mértékkel kitűnő térképek megszerkesztését. A csillagvizsgáló feladatai közé tartozott az Egyetem földmérő mérnökeinek gyakorlati képzése is. Világviszonylatban is jelentős volt az egyetemi csillagvizsgáló rendszeres és szabatos időjárási megfigyelése és a Föld mágnesességének mérése. Ennek köszönhetően Európa délkeleti részén Buda rendelkezik a leghosz szabb pontos, műszeres meteorológiai és geofizikai megfigyelés-sorozattal. A Bogdanich váratlan halálával 1802-ben megüresedett adjunktusi állást az egyetem korábban mechanikát és felsőbb mennyiségtant oktató, majd aránylag fiatalon nyugdíjba vonult tanára, a dalmát származású Pasquich János (1754–1829) pályázta meg. Az egyete men töltött első 11 éve alatt (1787-től) oktatóként és matematika-tankönyvek írójaként tűnt ki, utóbbi munkásságát magas királyi kitüntetéssel jutalmazták. Tanulmányútjai és széles körű levelezése révén külföldön is ismert személyiség volt. 1797-ben betegségére hivatkozva nyugdíjba vonult. De ezt az időszakot sem töltötte tétlenül. Negyvenedik évén túl a magyarországi születésű Franz Xaver Zach (1754–1832) Gotha mel lett berendezett seebergi obszervatóriumában kezdett foglalkozni földméréstannal és csillagászattal. Nemcsak a csillagtudomány elméletét sajátította el, hanem több európai obszervatóriumot is felkeresett, és alapos gyakorlati tapasztalatokra tett szert. 1802 nyarán a budai gyógyfürdőkben keresett enyhülést betegségére. (Meglehet, kissé hipochonder volt, hiszen állandó panaszai mellett 75 évet élt!) A legenda szerint ekkor szemelte ki a Gellért-hegyet egy új, korszerű egyetemi obszervatórium helyszínéül. Tény, hogy amikor 1803-ban elnyerte a másodcsillagászi állást, majd rövidesen az intézet igazgatójává is kinevezték (1806), az oktatási bizottság felszólítására részletes tervet nyújtott be az egyetemi csillagvizsgáló korszerűsítésére. Kifejtette, hogy a királyi palotára emelt „Európa egyik fő-csillagvizsgálója” 200 éve fektették le a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagvizsgáló alapjait Bartha Lajos Kereken két évszázada, 1813. augusztus 8-án tekintélyes pest-budai férfiak gyűltek össze a Gellért-hegyen: a Helytartótanács tisztségviselői, Pest és Buda városok magisztrátusának tagjai, a Királyi Egyetem tanárai, a városparancsnokság és a kormányszékek képviselői, magas rangú katonatisztek, a plébániák papjai és itt lakó nemesek csoportosultak az akkor még beépítetlen hegytetőn. Hat óra körül megérkezett maga József nádor, hogy személyesen kezdje meg az Egyetem új csillagvizsgáló intézetének alapkő-letételét. 7 BUDAPEST 2013 augusztus A gellérthegyi Egyetemi Csillagda homlokzata és metszete, 1813 körül forrás: BTM Kiscelli Múzeum Reichenbach vázlata a nyugati kupola nagy távcsövéről forrás: a szerző gyűjteménye