Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Bartha Lajos: „Európa egyik fő-csillagvizsgálója”
torony semmi esetre sem alkalmas az új eszközök befogadására. A tervezetet az egyetemi tanács támogatóan terjesztette fel a tanulmányi bizottság elnökéhez, Nyitrai Mátyáshoz, aki azt József nádorhoz továbbította, ő pedig magáévá tette az elgondolást. 1805 elején királyi hozzájárulással Pasquichot megbízták az eszközök beszerzésével és az új intézet helyének kijelölésével. A csillagász legalkalmasabbként a Gellért-hegyet ajánlotta. Előnyök és akadályok A meghatalmazással, amely az eszközök korlátozás nélküli beszerzésére jogosította fel, Pasquich János Münchenben egy akkor még alig ismert műhelyt, J. Utzschneider „Mathe matikai–mechanikai Intézetét” kereste fel. A müncheni cég, amely a kiváló műszertervező mechanikus, Georg v. Reichenbach (1771–1826) és Joseph Liebherr órás szerény műhelyéből nőtt ki, a 19. század elején egyre jelentősebbé vált, főleg miután a zseniális optikus, Joseph Fraunhofer (1787–1826) is közreműködött a távcsövek és mikroszkópok lencséinek készítésében. A Reichenbach tervei alapján készített távcsövek, földmérő eszközök, elegánsabb, könnyedebb, de mégis szilárd szerkezetükkel nemcsak tetszetősebbek, de pontosabbak is voltak más gyártmányoknál. Pasquich volt az első, aki akkoriban nagyméretűnek számító csillagászati műszereket rendelt e műhelytől. Reichenbach és Fraunhofer igyekeztek rászolgálni a bizalomra, és az ekkor elkészíthető legtökéletesebb eszközöket gyártották az Egyetem számára. Emellett Reichenbach egy új elrendezésű csillagvizsgáló épületének tervét is felvázolta Pasquichnak. Sokkal, több nehézséggel járt az új csillagvizsgáló építkezése. Nem csak az Építészeti Igazgatóság vonakodása és lassú ügyintézése, hanem az 1809-ben újból fellángoló háború is hátráltatta a megvalósítását. Végül is Pasquich kérésére Pollack Mihály , akkor már is mert építész és Kardetter Tamás kőfaragó elő zetes költségvetése alapján az Igazgatóság is munkához látott. 1813 júniusában jelölték ki a helyet. A budai városi kaszálóból a magisztrátus 154 négyszögölnyi (256 négyzetméter) területet engedett át az Egyetemnek. A tanács kikötötte: a kijelölt hely csak addig maradhat közbirtok, amíg ott csillagvizsgáló működik. Meglepő, hogy abban az időben, amikor az Egyetem állandó pénzszűkében szenvedett, a csillagvizsgáló felállítására tetemes összeget fordítottak. (Miközben 1811-ben bekövetkezett a gazdasági csőd!) Csupán az első műszerszállítmányért a müncheni műhely 8650 forintot számított fel. Ez az összeg az egyetemi tanárok kb. tíz esztendei javadalmazásának felelt meg. Egyes történetírók e nagyvonalúságban az állandóan elégedetlenkedő magyar urak lecsendesítésének szándékát látják. Valószínűbb azonban, hogy az új csillagvizsgáló jól beleillett József nádor városfejlesztési terveibe. Ugyanakkor gyakorlati haszonnal is járt: a Várban, ahol a nádor szállása és a helytartósági hivatalok voltak, zavaróan hatott a toronyban működő csillagászok tevékenykedése. Fényes kezdet Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után megindult az építkezés, amely azonban nem ment zökkenésmentesen. A kivitelezők – Hofhauser József kőfaragó és Bullant József kőműves – késedelmeskedése, de az Építészeti Igazgatóság takarékossági utasítása is hátráltatta a munkát. A silányabb minőségű építési anyag évek múlva megbosszulta magát, mert a javítások költségei nagyobbak voltak, mint a jobb anyag beszerzéséé lett volna. A nehézségek ellenére a csillagvizsgáló 1814-re elkészült. (A csillagászok lakóháza azonban csak 1817-re épült fel.) A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson résztvevő három uralkodó, I. Fe renc császár és király, III. Frigyes porosz ki rály és III. Sándor , „minden oroszok cárja” 1815. október 19-én Pest-Budára látogatott, és részvételükkel ünnepélyesen megnyitották az obszervatóriumot. A megjelent méltóságok és főrendek József nádor vezetésével tekintették meg az új, akkor még csak félig berendezett intézetet. Az üdvözlő beszédeket követően a nádor jelképesen meghatározta a délvonalat, „... ezzel megnyitván a’ Jegyzé kek Könyvét ... Már most örömmel várhatjuk mindazon felvilágosíttatásokat a’ melyeket egy jól felkészített Tsillagvizsgáló Torony ígér a’ világnak felségesebb isméretére...” – írta a korabeli újságíró. (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1815. október 28.) Éjszaka az uralkodók tiszteletére fényesen kivilágították a várost. A csillagvizsgálón elhelyezett lámpák sora egy mérőeszköz körvonalait formálta, amely egy, a kupolára helyezett, csillagot jelképező lámpára nézett. Az uralkodó megelégedése jeléül három további kisebb műszer beszerzését is engedélyezte. Az uralkodókat és kíséretüket valóban lebilincselhette a jól elrendezett épületben csillogó rézcsövek, fénylő acéltengelyek látványa. 8 BUDAPEST 2013 augusztus Húsvét a Gellért-hegyen, 1839 A Gellért-hegyi Csillagvizsgáló fő műszere, a nagy meridián-kör forrás: a szerző gyűjteménye forrás: Budapesti Történeti Múzeum
