Budapest, 2013. (36. évfolyam)
6. szám június - EXFÓRUM - Múzeumi Negyed
a mazochista turista, aki hat múzeumot néz meg egy füst alatt! De tegyük fel, hogy mindezt önálló múzeumi negyedként kell megvalósítani. Nos, akkor az a harmadik kérdés – amely már lényegét tekintve tényleg urbanisztikai természetű –, hogy hol? Ennek eldöntésére akár nyúlhatnánk a korábbi években többször is alkalmazott módszerhez, a helykijelölési pályázathoz (világkiállítás, Nemzeti Színház, kormányzati negyed.) Az ellenérv erre az szokott lenni – valószínűleg most is az –, hogy nincs erre most idő. (Miért is?) Pedig már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a szakmai-társadalmi vita megspórolása a végén nem időnyereséget, hanem időveszteséget okoz. A kijelölt helyszínt egyébként – az 56-osok terét – a magam részéről versenyképesnek tartom. A Városligetben, és annak peremén vannak már múzeumok, a kultúra és a zöld környezet eszmeileg jól összekapcsolható. Félő persze, hogy a jelenleg parkolóként használt terület beépítése a Liget zöldfelületének további csökkenését fogja okozni, hiszen az új létesítményekhez további parkolókra, kiszolgáló útra van szükség, a nagyszámú látogató tovább terheli a környezetet. További ellenérv lehet, hogy a Dózsa György út Liget felőli oldalának beépítése valójában nem városképi igény, a jelenlegi parkoló térszín alá süllyesztése, és helyén a zöldterület rekonstrukciója tökéletesen megfelelő megoldást adna. A rehabilitáció lelkes híveként általában is azt támogatnám, ha egy ilyen nagyberuházás egyúttal begyógyítana egy városi sebhelyet is, felértékelne egy ma még értéke alatt használt területet. Ennek a helyszínnek a megtalálása azonban nem nélkülözheti a szakmai-társadalmi vitákat, egyeztetéseket. Beleznay Éva A Városliget Budapest legfontosabb nagyparkja volt, amely a tiszta levegőt nyújtó zöldfelülete mellett a családi szórakozás intézményeit is befogadta: a múzeumok mellett a Vurstlit, a gyógyfürdőt, az Állatkertet, a cirkusz ideiglenes, majd állandó épületét. Mindez a város lakóiról szólt. Egyszerre szolgálta a tiszta levegőt és városi szabadidő eltöltését, a kulturális életet. Ma is e két szerepet kell betöltenie. A város klímája szempontjából fontos lenne egy összefüggő zöld hálózat. A budai természetvédelmi területektől a nagy parkokon, fás tereken, kis játszótereken keresztül az ezeket összekötő fasorok, gyalogos és kerékpárutakon át az út menti fű-fa-virágig, a bérházak udvaráig minden szerepet játszik ennek kialakításában. Nagy jelentőségűek ebben a nagyparkok, hiszen azok a hálózat fő, az egész város számára fontos csomópontjai. Pest térszerkezetében a belvárosi sűrűn beépített történeti városrészt a nagyparkok gyűrűszerűen veszik körül, amelyek városi használata egyrészt kialakult, másrészt nagy lehetőségeket hordoz: északon a Margitsziget sport- és szabadidős karakterrel, a Városliget kulturális, reprezentatív, turisztikai karakterrel, a Népliget lehetne a nagy tömegeket vonzó rendezvények, fesztiválok helyszíne. Délen a leendő Észak-Csepeli közpark zárná a gyűrűt, véleményem szerint sport- és rendezvényhelyszín karakterrel. Másrészt a Városliget kulturális-reprezentatív funkciója is elvitathatatlan. Annak múzeumi és kulturális fejlesztése alapvetően jó gondolat. A kérdés azonban az, hogyan és kinek valósítjuk meg? Az új építésnek erősítenie, nem elpusztítania, rombolnia kell a Városliget történeti örökségét. A fejlesztés kiváló lehetőséget ad a betelepült, de ide nem illő funkciók kitisztítására. A Petőfi Csarnok bolhapiaca nem méltó a parkhoz. A feleslegessé vált épületek – gazdátlan pavilonok, az expo maradványépületei és a Petőfi Csarnok – helyén, a parkban „úszó” kulturális intézmények a Városliget hagyományát erősítenék. Véleményem szerint alapvetően hibás gondolat a Dózsa György útra és az 56-osok terére bezsúfolt épületsor. A nemzetközi múzeumi negyedek sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy a múzeumok közötti terek közösségi funkciót kapnak. Ha az 56-osok terén sorakozna fél tucat, ez mindenképpen hiányozna, sőt a megépülő mélygarázs rendszer még ösztönözné is a gépkocsival érkezést, és visz szafogná a “múzeum liget” egész napos használatát. A Hősök tere a Millenniumi emlékművel és két múzeumával új értéket adott, amikor a téren levő fákat ennek érdekében kivágták. A park város felőli oldala azonban egy rendszer áldozata lett: a felvonulási téren a politikai akarat és reprezentáció jelentette azt az „értéket”, amely a park csonkításához vezetett. Nem tudok egyetérteni a reprezentáció ilyesféle folytatásával, véleményem szerint a Liget történetiségét helyreállítva vissza kell építeni, szélesíteni a parkot az eredeti határáig. Kerekes György Egy város kulturális színvonalát mutatja a benne lévő múzeumok, képtárak, galériák minősége, tartalma, anyaga. A nagyobb európai metropolisok közül sok olyan van, amelyik méltán lehet büszke ezekre az intézményeire. Szentpétervár és az Ermitázs, Madrid és a Prado, Párizs és a Louvre, Firenze és az Uffizi, London és a British Museum, és folytatni lehet a sort Münchennel, Berlinnel, Bilbaóval, Barcelonával, Rómával. Világhírű mesterek műveit, az emberiség történelmének kiemelkedő emlékeit és ereklyéit gyűjtötték egybe, hogy az érdeklődők számára láthatóvá tegyék azokat. Tény, hogy úgy a városok lakóinak, mint a turistáknak gyakori célpontjai a múzeumok, képtárak. Azt is lehetne állítani, hogy kiemelkedő szerepük van a turizmusban. Fentiek alapján nem lehet mindegy, hogy egy város miként, milyen körülmények között és milyen feltételek mellett tudja bemutatni értékeit a kíváncsi látogatóknak. Budapest több kiváló anyagot tartalmazó múzeummal is dicsekedhet, és még ha nem is mindegyiknek ideálisak a 25 BUDAPEST 2013 június
