Budapest, 2013. (36. évfolyam)
5. szám május - Szántó András: Igyunk tejet – ha csak lehet!
Néhány lelkes és kezdeményező gazda ösztönzésére 1883-ban megalakult a Központi Tejcsarnok Szövetkezet. A születésénél 41 Pest környéki birtok (Vecsés, Cinkota, Hatvan, Aszód, Süly, Üllő, Gyömrő, Monor) tulajdonosa mellett ott volt az Országos Tejgazdasági Felügyelőség (OTF) is Egan Ede, a kormánymegbízott vezetésé vel. Az egyre növekvő lakosságot – függetlenül a kolerától –, a piacra vitt tejjel nem lehetett kielégítően ellátni, az árusított tej több mint ötven százaléka hamisított és emellett egészségügyi szempontból is súlyosan kifogásolható volt. Egy-egy tejcsarnok működtetése azonban kifejezetten drága mulatság. Nagyon sok korszerű – így drága – berendezésre volt hozzá szükség. Kellett egy telek, fedett helyiségek, irodák, istállók, kamrák, gőzgép kazán, tejfölöző gépek, vajköpülő, vajgyúró, „felhúzógép” a tej emelésére, hűtők a teljes tejnek, tejszínnek és lefölözött tejnek, sajtüstök, tejszállító kupák, edények a fióküzletekbe, tejszállító kocsik, lovak, lószerszámok, egyenruhák a kocsisoknak, munkaruha a munkásoknak. Egy üzemre számítva a költség 220 ezer akkori forintra rúgott. Kellett aztán hozzá még – s ez sem volt egyszerű ügy – a tehéntartó gazdák azonos érdekein alapuló összefogás, amelyben saját állatállományuk és részvényeik arányában kötelezettségeket vállaltak a társaság hozamot hozó hasznos működése érdekében. Miután a szövetkezet tagjait – „eléggé el nem ítélhető módon” – nem csak a humanitárius célok vezették, az alapszabály szigorúan meghatározta a tagok jogait és kötelezettségeit, az üzletrészek megosztást, azok értékét, az üzletrészenként tartandó tehenek számát és a kötelező tejbeszállítás mértékét is. Az öt-hét tagú igazgatóságot a közgyűlés választotta meg, amelyben minden tag annyi szavazattal bírt, amennyire üzletrészeinek száma jogosítja. Az igazgatóság joga volt a társaság elnökének megválasztása. Ezen választás az első alkalommal Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy Aladárra, az aranygyapjas rend lovagjára esett, (akinek egyébként elévülhetetlen érdemei voltak a 48-49-es szabadságharcban, többek között Görgey Artúr tábornok főparancsnok segédtisztje, majd később Bem József tábornok őrnagya volt). Andrássy gróf megválasztásánál jelentős szempont volt az, hogy ő volt a Magyar Általános Hitelbank egyik alapítója és 28 évig elnöke, ami garanciát jelentett arra, hogy a szövetkezeti társaság indítása az anyagi háttér szempontjából is zökkenőmentes legyen. Mindenki felismerte a stabil anyagi támogatás jelentőségét a szövetkezet megalapításában és az indulás kockázatos buktatóinak kivédésében. Mivel gróf Andrássy Aladár a díszelnökségért nem kért anyagi támogatást, a Szövetkezet hálás közgyűlése, érdemei elismeréséül pénzt szavazott meg portréjának olajfestményként való elkészíttetésére. A „Főváros Dajkája” – ahogy a jeles újságíró, Ágai Adolf az üzem meglátogatása után elnevezte a Tejszövetkezetet – rendezetté tette a város minőségi tejellátását, és hamarosan igen látványos elemekkel bővítette a városképet is. Árusító helyek és csarnokok A Tejszövetkezeti mozgalom rendkívül gyorsan fejlődött, és hamarosan átvette a fővárosi ellátás vezérlő szerepét (bár a milimári-probléma még további negyven évig aktuális gondot jelentett). 1896-ban már az évi 3.676.422 liter tej 50 százalékát házakhoz 19 BUDAPEST 2013 május Csarnok a Városligetben (képeslap 1910-es évek) Tejivócsarnok a Fürdő utcában (képeslap, 1910-es évek) A Milimári kottája
