Budapest, 2013. (36. évfolyam)
5. szám május - Szántó András: Igyunk tejet – ha csak lehet!
szállítva, 35 százalékát saját fióküzletekben és 15 százalékát szerződött kereskedőkön keresztül juttatták el a sokezer vásárlóhoz. Voltak persze gondok is, mert a tehenek nem üzletszerűen termelnek, az ütemezéshez semmi érzékük nincs, úgyhogy a legtöbb tej júniusban, júliusban, augusztusban került az üzemekbe, amikor pedig a fogyasztás a legalacsonyabb. Az igazgatóság tejpoharazók felállításával igyekezett áthidalni a problémát. A fővárosi tanáccsal való rövidebb-hosszabb csatározások után sátrakat telepítettek a Városligetbe, a Margitszigetre és az állatkertbe. A minőséget itt is állandóan és szigorúan ellenőrizték. A német mintára megszervezett tejivó hálózat a Millenniumi Kiállítás tejcsarnok pavilonjával indult és az 1910-es évekre hálózattá bővült. A tejivó sátrakból a népszerűségük miatt nagyon gyorsan kisebb épületek, majd a komolyabb kertvendéglőkkel is vetekedő tejivó csarnokok, éttermek, valóságos kultuszhelyek lettek. A város kiránduló pontjain a 20. század elejére sorra kiépültek az „egészséges táplálkozás” bázisai, és az 1910-es évekre már nagyon komoly forgalmat bonyolítottak le. Az első világháború után hamar feltámadt ez a vendéglátási ág – hiszen tudjuk, a teheneket nem a gazdaság, hanem a természet vezérli... A tej bolti értékesítése is nagy léptekkel növekedett, és szinte minden belvárosi utcában találhattunk Tejszövetkezeti üzletet, vagy elsősorban tejet és termékeket árusító kisboltokat („szaladj le a tejcsarnokba” – mondta édesanyám gyerekkoromban). Az itt bemutatott régi képeslapok jól illusztrálják a tejivás népszerűségét, hiszen az esetenként hatalmas épületeket másként nem is tudták volna fenntartani. Propaganda A Központi Tejszövetkezet Rt (mert a vállalkozás a századfordulóra részvénytársasággá alakult) folyamatosan számos konkurenssel küzdött a sikerért és főként a minőségért. Ehhez már a húszas években kialakították a kereskedelmi propaganda csoportot (ma marketing osztály lenne a neve), ahol szakemberek tervezték meg a reklámokat és információs, népszerűsítő nyomtatványokat. Olykor igazán színvonalas grafikai tervezéssel – az egyik sokáig osztogatott a kiváló Vogel Eric munkája Ez a füzet fontos figyelmeztetéseket tartalmaz. Például: „A Központi Tejcsarnok palackozott termékei kizárólag BORDÁS PALACKOKBAN kerülnek forgalomba” – a hamisítók elleni védekezésül. Vagy: „1935 október 15-től kezdve törvényerejű rendelet tiltja nyers, pasztőrözetlen (milimári-) tej forgalomba hozatalát Budapesten”. A legiz galmasabb azonban a 12 pontba szerkesztett érvelés a tej és tejtermék fogyasztása mellett, ami azon okok összessége, amiért „200.000 család választja a Központi Tejcsarnok termékeit”. (Sajnos nincs helyünk itt teljes felsorolásukra, bármennyire is hasznos lehetne.) Végül a „tejkérdés” fontosságának bizonyítékaként idézzük egy 1940. júniusi filmhíradó szövegét. Az ezredik hazai tejszövetkezet alakuló közgyűlésén vitéz Teleki Mihály gróf, földművelésügyi miniszter mondott beszédet, ahol kifejtette: „Arra kérem önöket, legyenek mindenkor hűséges katonái az agrárszövetkezeti mozgalomnak és megalakított szövetkezetük az egész Magyarországnak példaadó hatalmas gazdasági alakulata legyen. Ebben a törekvésben mindenkor számíthatnak megértő támogatásomra.” Vajon ma Budapesten mi a (tej)helyzet?... ● A képek forrása a szerző gyűjteménye 20 BUDAPEST 2013 május A Millimári – Blaha Lujza – belépője Be a városba rádlizik a Milimári reggel Sok házba Kuncsafthoz benyit Kannával és köcsöggel Mi mindent lát a rendőrség − már mint a Soroksári Az sem vesz annyit észre, mint a Mili Milimári Az sem vesz annyit észre, mint a Mili Milimári. A „nagysága” bosszús nagyon, A sok kávét kiadta És még is mint a szilvalé, oly híg az Isten adta! Az ám! − szakácsné, szobalány, a Klári meg a Mári Az első aufguszt (felhörpentést mutat) tudja azt A Mili... Milimári! Az első aufguszt − tudja azt A Mili... Milimári! A korzón este kényesen sleppez sok úri dáma, A férfi nép sóhajtva néz, és majd megvész utána! Pedig haj! Arcszín, gyöngyfogak, mind svindli, lári fári: Beh másnak látja reggel ezt a Mili Milimári! Beh másnak látja reggel ezt a Mili Milimári! És mégis, furcsa sorja ez a mai rosz világnak, Irigye is van, annyi hogy! A milimáriságnak! Irigyli a miniszter is, például gróf Szapáry Hogy pénzt teremt még vízbül is sok Mili Milimári! Hogy pénzt teremt még vízbül is sok Mili Milimári! Központi Tejivó a Baross téren (képeslap 1939-ből)A tejszövetkezet egyik belvárosi üzlete A Központi Tejcsarnok propaganda füzete (1936)
