Budapest, 2013. (36. évfolyam)
4. szám április - Török András: Budapest mint életelixír az Aegon-díjas nagyregényben
19 2013 április BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Mint ahogy az is, hogy Michael öngyilkos lett. Talán ez a betegség oka? A könyv utolsó harmadában már-már igazi realizmusba fordul a könyv, feltárul előttünk az önálló Ernst Múzeum (benne a néven nem nevezett Keserü Katalin igazgatónő szikár, reális és szeretetteli portréjával). Aztán következik az a néhány nagyon szép, az Ernst Múzeum szétdúlását finoman, kritikusan ismertető kvázi-politikai bekezdés – ez száz év múlva is érdekes lesz. Végül a hős Amerikába indul, egy több hónapos irodalmi ösztöndíjra. Feljött a felszínre, elindult a siker felé. Egy fél mondatból úgy értesülünk, hogy barátnője is van. Budapest mindvégig annyira erőteljesen jelen van a könyvben, hogy bátran ki lehet mondani: a könyv másik főszereplője maga a város. Sok tucat utcanév, konkrét helyszín: Frici papa vendéglője, Wichmann kocsmája, GRoby bolt, stb. A főhős állapotának romlása idején egy ideig óriási köröket ró, amelyhez Budára is át kell mennie. A szó szoros értelmében eszméletlenre sétálja magát – és ezzel el is éri, hogy elmúljon soha meg nem nevezett tünetegyüttese. Ezt az extenzív Budapest-tanulmányozást a rejtélyes „mínusz táv” kifejezés nyomán „emtézésnek” nevezi el. Később, amikor a garázstakarítási munkából feltör a galéria-teremőrségig, ezt intenzív háztanulmányozással cseréli fel. A Teréz körút 1. alatti házat jár tanulmányozni egy eszelős kitartásával. (Ugye nem kell mondani, hogy ez a Király utca sarkán, a Liget felé eső ház, hiszen ez az utca a határ Teréz- és Erzsébetváros között.) „Volt idő, ami kor ez az épület jelentette az egyetlen fogódzót az életemben. (...) Itt van ez az épület, amelyen ennyi és ennyi ablak van, ennyi és ennyi erkély, ennyi és ennyi erkélyajtóval, a homlokzatán ennyi és ennyi repedés, ennyi és ennyi ív, ennyi és ennyi vonal, illetve ennyi és ennyi nem-tudom-mi, mindez azonban engem nem érdekel, ezért nem figyelek rá.” Itt aztán egy igen szép és hos z szadalmas felsorolásban elmondja az olvasóknak, hogy mi mindent nem néz meg a sarkon (tagadó formában igen emlékezetes portrét adva a sarokról), és így folytatja, mondaton belül: „mert engem csak egyvalami érdekel ezen az épü leten belül: a homlokzat legfelső része, az a körülbelül húsz méter hosszú homlokzati szakasz, amely szakaszon 29 dísz található; kizárólag ezek a díszek érdekelnek, ez a 29 darabból álló dísz-sor.” Nem azért számolja a díszeket, teszi hozzá a főhős, mert számolási kényszere van, hanem hogy a számolás közben közelebb jusson magához. „Hogy közelebb jussak magamhoz, hogy közelebb jussak ahhoz a valakihez, aki én vagyok, akit újra és újra elfelejtek, vagy ha nem is felejtek el, nem érzek” (232-234. o.) Ez a regény szerkezetének titkos fordulópontja – innét megindul a főhős személyiségének tisztulása. Lassanként visszahajózik a normális budapestiek világába. Felejthetetlen, jelentős könyv, bár nem lesz sokak olvasmánya. Azzal, hogy a napokban elnyerte a legjelentősebb magyar irodalmi díjat, nagy közfigyelem irányul majd Barnás Ferenc re. Az írótól, aki most került az A-ligába, még sokat várhatunk. ● Kalligram, 2012, 298 oldal, borítóterv Hrapka Tibor, ára 2800 Ft. A Kotsis Iván önéletrajzi írásaiból kiadott kötet címének némileg ellentmondva nem szokásos önéletírás, hanem szakmai életrajz. A legendás építésztanár még életében összeállította és rendezte életművének dokumentumait, amelyekből eddig csak szemelvények jelentek meg; ez az első, teljességében közreadott kötet. Kotsis Iván monumentális életműve – jelentőségéhez képest – kevéssé közismert. A nagyközönség a Regnum Marianum templomról hallott talán valamit, amely a Városliget szélén állott, és amelyet még az építész életében lebontatott a diktatúra. A szöveg nagy részét az időrendbe sorolt művek keletkezési körülményeinek, az alkotó céljainak, művészeti szándékainak leírása teszi ki. Ennek ellenére a nem szakmabeli, de a művészetek iránt érdeklődő nagyközönségnek is hasznos, élvezetes olvasnivaló. Ára: 4000 Ft Megvásárolható a HAP Galériában (1027 Budapest, Margit krt. 24.) A dokumentumfilm-melléklettel kiegészülő fotóalbumban Magyarország legelmaradottabb falvainak lakóival és életükkel találkozhatunk. A vándorfényképész szerepét magára öltő művész portréképeinek háttere egy Budapestet ábrázoló óriásposzter. Miközben a fotós dokumentálja a képek keletkezését is, szereplői megnyílnak kamerája előtt, elmondják, milyennek tartják Budapestet és a maguk világát. A kiállítás lánchídi anyaga 2006-ban már nagy visszhangot keltett, s Szabó Péter azóta is népszerű előadó az ország különböző kulturális fórumain. A könyv magyar és angol nyelven jelent meg. Ára: 4900 Ft Több kiemelkedő, iskolateremtő történészünk életművében játszik kiemelt szerepet Budapest történetének kutatása. Budapest Főváros Levéltára gyűjteményes kötetekben kívánja az ilyen tárgyú elszórtan megjelent munkákat megjelentetni. Elsőként Bácskai Vera tanulmányainak gyűjteményét nyújthatjuk át a közönségnek. Az olvasóknak külön élmény, hogy figyelemmel kísérhetik az eredmények egymásra épülését, a nézőpontok változását, a szemlélet gazdagodását a kutatói pálya során. A két kötet ára: 2000 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Budapest, Teve utca 3-5.) KOTSIS IVÁN: ÉLETRAJZOM Szerkesztette: Prakfalvi Endre HAP Galéria PETTENDI SZABÓ PÉTER: HÁTTÉR – JÁRT-E MÁR BUDAPESTEN? Holnap Kiadó BÁCSKAI VERA: VÁROSOK ÉS POLGÁROK MAGYARORSZÁGON, I-II. KÖTET Budapest Főváros Levéltára fotó: Szilágyi Lenke