Budapest, 2013. (36. évfolyam)
4. szám április - Császtvay Tünde: Réthy László két/egy élete
Saját korának, a dualista Magyarország évtizedeinek közembere sem tudta, hogy a maga választotta Lőwy Árpád álnév Ré thy Lászlót, a külföldön is elismert, kiváló numizmatát, etnográfust takarta, aki 1881-ben lépett be először a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárába, s munkás évtizedeket töltött ott. Különc alakját, furcsa szokásait, tudósi kvalitását és sajátos lírai alkotásait a Magyar Nemzeti Múzeum a tavaly ősszel indult Pulszky-szalon című múzeumtörténeti beszélgetőest-sorozatának egyike idézte meg. Császtvay Tünde Csörsz Rumen István irodalomtörténésszel, Tóth Csaba régész-éremtanász szakmuzeológussal és Bus István nal, a Playboy főszerkesz tőhelyettesével beszélgetett arról, hogyan él velünk együtt az a hagyomány, amely ténylegesen csak akkor él, ha folyamatosan újraértelmezzük és merünk is élni vele. Az érem két oldala című est Réthy Lászlóról és Lőwy Árpádról, azaz a Múzeum történetének egy kitüntetett korszakáról szólt. Az est szereplői történelemről beszélgettek – de nem úgy, ahogy megszoktuk. A megidézett híres és hírhedt tudósról mesélve a Nemzeti Múzeum másik arca is kirajzolódott: a tudományos műhely és gyűjteményi központ mellett ugyanis már a 19. században olyan fővárosi társaséleti helyszínnek számított, amely igazi meghatározó erő volt a történeti korok politikai és művészeti életében. A pornográfia nagymestere Lőwy Árpád „csak név és nem egyén”, kezdődik Előszó című verse. Való igaz, saját választású álnév ez, melyet megalkotója, Réthy László, a századfordulós Magyarország, a Bécset követő, sőt lehagyó, forrongóan nagyvárossá növő Budapest nagy befolyású politikai-tudós elitkörének jeles tagja tapasztott össze, erősen megfontolt korüzenetként a Lőwy Árpád és Réthy László két/egy élete Császtvay Tünde Nemigen van olyan bölcsész és műveltségére valamit is adó ember, aki ne ismerné Lőwy Árpád nevét. Puszta kimondása is sajátos közösséget teremt, összetartozást és beavatottságot jelöl: egymás közt vagyunk – sugallja. Pornográf verseit – paradox módon – a legkényesebb ízlésűeknek is illik olvasni. 20 BUDAPEST 2013 április Jelfy Gyula, 1912 Réthy László
