Budapest, 2012. (35. évfolyam)
8. szám augusztus - MAGÁNANZIKSZ - Buza Péter: Pedagóguspár a Józsefvárosból
évvel később Glószné mellett. Hogy ki volt a másik aláíró? Jenny? Mert nyilván szereplő a képen ő is, ha egyszer jegyzi azt, de ennél tovább nem jutottam. Az Üllői úti fiúpolgári 1927-28. évi tanári karát azért fel tudjuk sorolni: Dobay Józsefné, Harrer Rezső, Kampis Sarolta, Kocsisovszky Pál, Kokovai Lajos, Kugler Ede, Linczényi Jó zsef, Pécsi Miklós, Sajóhelyi Dezső, Szám István, Szécsi Ilona, Szikszai Elemér, Török Zoltán (meg természetesen: Glósz Er nőné). Mici tehát nem tagja a társaságnak. De akkor mit keres a képen? Ő is mint vendég vesz részt a „befogadáson”? És ha igen, miért? Nincs válaszom. Amúgy egyébként Wohlstreichék életének sok más vonatkozásáról se: mert találtam róluk is egy magánanzikszot, s még az idén sorra kerül ebben a sorozatban mindaz, amit mégis megtudtam velük kapcsolatban. Nemzedékek: egy pályán 1972-ben, nyolcvan évesen hunyt el Glósz Ernőné született Szabó Margit . Gyászjelen tése megtalálható az OSZK gyűjteményében, s partecéduláján a gyászház címe is: a kondoleáló táviratokat fogadó családtagéval, Galánthay Györgyné nevével együtt. Glósz Éva – róla van szó – ma már nem a Mártonhegyi úton, hanem a gazdagréti lakótelepen lakik, de a nyomok ilyen gazdagságát követve viszonylag könnyű volt megtalálni. Az első beszélgetéskor édesanyja pályaképét próbáltuk összerakni, s szülei sorsának alakulását aktív működésük évtizedeiben. 1928-ban Semmeringbe készültek utazni Glószék, erre utal a levlap szövege. A következő évben Máriazell következett, imádkozni indultak oda, és abban az évben, 1929. október 25-én született meg Éva bátyja, Ervin: az első, végre életben maradt gyerek. Ő 1948-ban lépett be a ciszterci rendbe, 1953-ban szentelte pappá Schvoy Lajos. Lelkipásztori szolgálatának megha tározó állomáshelye Székesfehérvár, közelebbről az öreghegyi plébánia volt. Mint a város díszpolgárától vett tőle örök búcsút híveinek gyülekezete két esztendeje. Késői házasság Szabó Margité és Glósz Ernőé. 1925-ben keltek egybe, akkor Margit 33, társa már 48 éves volt. Mind a ketten pedagógus család gyermekei. Margit édesapja, Szabó István pályája első tíz évében Nagybányán volt latintanár, majd 1911 és 1924 között a zuglói Szent István Gimnáziumban dolgozott. E mellett intenzíven publikált az akkori Magyar Nemzet és a Budapesti Hírlap hasábjain. Glósz Miksa, Ernő atyja Csíksomlyón volt tanár, ő is értékes szakirodalmi munkákat hagyott hátra, többek között „tót nyelvtant” írt magyar és német nyelven, s összeállította a csíksomlyói ferences kolostor régi nyomtatványainak jegyzékét. Ernő 1877-ben Nagyszebenben született, és 1899-ben Budapesten szerzett görög-latin szakos diplomát. Lugoson a főgimnáziumban kezdte tanári pályáját. 1904-ben Zalaegerszegen tanított, majd Besztercebányára, később szülővárosába vezényelte szolgálatra a minisztérium. Trianon után a nyolcadik kerületi Zrínyi Miklós főgimnáziumban kapott státust, innen vonult nyugállományba 1934-ben. Felesége, Margit, egy esztendővel később, 1935-ben. A törékeny szalmaszál Szabó István tanár úr leánya már a kezdetektől az önálló, mondhatni szüfrazsett életre készült (ha nem is kifejezetten vénlánynak). Képesítést az Erzsébet Nőiskolában szerzett az 1910-es évek elején, de azt 15 BUDAPEST 2012 augusztus Szabó Margit az Üllői úti polgári fiúiskola udvarán Vágó Aladár igazgató és osztálya társaságában
