Budapest, 2012. (35. évfolyam)
7. szám július - Debreczeni-Droppán Béla: „Szükség tehát tágos ’s elegendő magosságú Épűletet tenni...”
Tekintve azt, hogy oly épületről van szó, a melyhez hasonló az egész osztrák monarchia területén alig lesz található, indíttatva éreztem magamat, a terveket jóváhagyás előtt más szakértővel is felülbíráltatni, mely célból Pietro Nobile cs. és kir. udvari építészeti tanácsos szakvéleményét kértem ki.” A megbízólevélben a nádor ezt követően öt pontban felsorolta a szükségesnek vélt módosításokat, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy az eredetileg kétsorosan tervezett termek egysorosra változzanak. Továbbá Pollack eredeti tervében a főépületet árkádsor kötötte volna össze a melléképületekkel, melyekben a szolgálati lakások és a műhelyek kaptak volna helyet. Nobile ezt az elképzelést nem helyeselte, és olyan épületet tartott megfelelőnek, amelynek hatását semmilyen melléképület nem zavarja. A trieszti származású olasz építész ezen túl még a homlokzat egyszerűsége mellett érvelt és elvetette a Pollack által tervezett szobrászati díszítést. Pollack Mihály, aki legtöbb esetben elfogadta Nobile észrevételeit, a külső dekoratív szobormunkákról nem kívánt lemondani. Ezt mutatja, hogy a homlokzati reliefeknek és szobroknak szánt mélyedéseket megépíti és később is próbálja meggyőzni a nádort, hogy ezekre szükség van. 1848-ban, az országgyűlési követeknek kiosztott, Nemzeti Múzeumról szóló füzetben szereplő költségvetésben a múzeumigazgató, Kubinyi Ágoston is je lezte, hogy egyetért a díszítéssel, amely a főlépcsőzeti oszlopcsarnok fülkéibe állítandó hat szobrot, a felső vakablakokba készítendő domborműveket és a főlépcső két mellvédjén felállítandó két nagy gyertyatartót jelentette volna. A múzeumépület terveit József nádor az intézmény osztályvezető őreinek is kiadta véleményezésre. A beküldött vélemények közül a legfontosabb Horvát István könyvtárőr azon kérése volt, hogy a múzeum alkalmazottai a múzeum épületében lakhassanak. Ez aztán az épület földszintjén meg is valósult. Megindul az építkezés A múzeumpalota építése végül 1837 júniusában indult. A nádor június 12-én adta meg az engedélyt az építkezés megkezdésére azzal a megjegyzéssel, hogy a szükséges pénzt minden hónapban kérni kell a nádortól, mint a Ludovika építésénél, illetve havonként jelentést kell tenni a munkálatokról. Az építkezés, mint mindig, az építési terület megtisztításával kezdődött: a múzeum udvarán szétszórtan heverő római kőemlékeket elszállították („egy biztos helyre”), a fákat kivágták, melyeket aztán a Múzeum szolgaszemélyzete között osztottak szét, és sor került az épület helyének kimérésére is, majd az alapokat kiásták. Pollack július 3-i, az építkezés megkezdéséről szóló jelentéséből az is kiderül, hogy ezekben az első napokban került sor a városi tanáccsal való szakmai – minden bizonnyal helyszíni – egyeztetésre, ahol az épület horizontjának megbeszélése történt, azzal a céllal, hogy a múzeumnál felvett méreteket a városi mérnök később a többi ház építésénél is figyelembe vehesse. Ugyanezen levélből értesülünk arról is, hogy az épületnél július 3-án kezdték meg „közepes számú munkással” a tényleges falazási munkálatokat. Az építkezés viszonylag gyorsan haladt, november elején már majdnem a föld szintjéig értek. Az építkezés megkezdéséről a korabeli lapok is beszámoltak, a Hazai ’s Külföldi Tudósítások pl. a következőképpen: „A’ nemzeti Muzeum új épületének alapját jun. 22dikén kezdették ásni a’ mostaninak kerti részében, ott t. i. hol a’ régi emlékek állnak. – E’ nagyszerű épület, mint halljuk, a’ Muzeum telkének közepén fog állni, ugy hogy minden oldalát 30 ölnyi szélességű tér keritendi, mely lyet négy utczára csinos gátor [kerítés] fog körülvenni. Kő és tégla már tavali nyártól fogva igen nagy mennyiségben hordatott a’ nagy udvarra.” A régi múzeumépületet 1838-ban bontották le, tégláit beépítették az új palotába. Pollack Mihály fő műve, a magyar klasz szicista építészet emblematikus alkotása egy hosszú küzdelmes időszak eredményeként 1846-ra készült el. ● A képek forrása: Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok 6 BUDAPEST 2012 július
