Budapest, 2012. (35. évfolyam)
8. szám augusztus - Aradi Péter: Versenyben
A 18. század végétől a Habsburg Birodalom népei egyre inkább felismerték a színház nemzetiidentitás-képző és -erősítő szerepét. Kelemen László 1790-ben megalapította az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaságot, ám az még állandó játszóhely nélkül működött. Első előadásukat a három évvel azelőtt megnyílt, s addig csak német nyelvű társulatoknak helyet adó Várszínházban tartották, de felléptek Pesten is, a mai Apáczai Csere János utca és Régi posta utca sarkának helyén állt, 500 férőhelyes Rondellában, mely 1774-től a német színjátszás ideiglenes otthonaként szolgált. Több hónapos halasztás után, 1812. február 9-én végül megnyitotta kapuit a Pesti Német Színház. Erre az alkalomra komponálta Beethoven az Athén romjai és az István király kísérőzenéjét. A Pollack Mihály ter vezte épület a mai Vörösmarty téren állt (1971-ben ugyanitt épült fel az „Elizélt Palotának” csúfolt ORI-székház, ennek helyén pedig 2007-ben a városi szlengben ma „Tyúkketrec”-ként emlegetett modern üvegpalota). Megnyitásának köszönhetően a felszabadult Rondellába beköltözhetett a Kultsár István vezette második magyar színtársulat, ám csupán 1815-ig maradhattak, akkor ugyanis az építményt lebontották. A Várszínházban működött 1833-tól 1836-ig a Budai Magyar Színjátszó Kör, melynek tagjai nagyrészt a Pesti Magyar Színház alapítói lettek. Széchenyi István már 1832 áprilisában szorgalmazta egy állandó magyar színház felépítését Magyar játékszínrül című röpiratában. Ő a József-piacot (a mai József nádor teret) tartotta ideális helyszínnek, de később lehetőségként felmerült a Duna-part, a mai Roosevelt tér északi oldala is – nagyjából ott, ahol aztán az MTA székháza épült fel –, időközben azonban Grassalkovich Antal herceg e célra Pest vármegyének ajándékozott egy telket az akkori Kerepesi út és Országút, azaz a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, így végül 1835. szeptember 28-án ott kezdődtek meg a Pesti Magyar Színház építési munkálatai, ifjabb Zitterbarth Mátyás tervei alapján. Széchenyi a Théâtre Italien és az Opéra Comique tervrajzának megküldését kérte gróf Apponyi Antal párizsi nagykövettől, Pest vármegye viszont az Odéon Színház és a Feydeau utcai színház tervrajzát hozatta meg Párizsból. Ez utóbbiakban a közönség – a páholyok publikuma is – egyetlen közös előcsarnokból indul a helyére, majd ugyanígy távozik a színházból. A Pesti Magyar Színház ilyen elrendezésű, úgynevezett Odéon-típusú játékszín lett. 1837. június 22-én, vagyis pontosan két hónappal a Pesti Magyar Színház megnyitása előtt, mindössze három-négyszáz méterre onnan, megkezdődött egy másik fontos intézmény építése: a Nemzeti Múzeumé. Tervezője a Pesti Német Színházat is jegyző Pollack Mihály. A sors kegyetlen Versenyben 175 éve nyílt meg a Pesti Magyar Színház Aradi Péter Kezdjük egy – nem túl nehéz – feladvánnyal. IV. kerület, Laborfalvi Róza utca. VI. kerület, Lendvay utca. VIII. kerület, Szerdahelyi utca. XI. kerület, Szentpétery utca. XIII. kerület, Déryné köz. XIV. kerület, Egressy út. Mi a közös bennük? E lap olvasóinak többsége valószínűleg kapásból rávágja a választ: valamennyi felsorolt utca névadója a Nemzeti Színház alapító tagja volt: Laborfalvi Róza mellett Lendvay Márton, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond, Déryné Széppataki Róza, valamint Egressy Gábor és Béni. E legendás színészek és színésznők mindegyike játszott a Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én tartott nyitó előadásán. A teátrum csak három évvel később vette fel a Nemzeti Színház nevet. De hogyan is jött létre, és milyen volt ez a színház? 18 BUDAPEST 2012 augusztus A Pesti Magyar Színház megnyitó előadásának színlapja, 1837. augusztus 22.
