Budapest, 2012. (35. évfolyam)
2. szám február - Sali Emil: Hőskora a csatornázásnak is lehet...
zását, de a korábbi külvárosokban is több kilométernyi épült. (1875-ben például az Ördögároknak a Rác-fürdőtől a Mikó utcáig terjedő beboltozott szakasza, amelyet az 1875. június 26-án lezúdult hatalmas felhőszakadás szinte teljesen elpusztított.) Az 1880-as években csatornázták a mai Szent István körúttól északra lévő területek egy részét, valamint Buda egyes más területeit. Megszületik a főgyűjtők rendszere A székesfőváros hálózatának tervszerű kiépítésére, illetve a meglévő átalakítására elsőként Sir Morton Peto nyújtott be tervet és ajánlatot 1869-ben, majd 1872-ben Beiwinkler Károly és Horváth Farkas . A Közmunkák Tanácsa a terveket áttekintve felszólította a mérnöki hivatalt, hogy az átiratában rögzített – Reit ter Ferenc által megfogalmazott – irányelvek alapján dolgozza ki a részletes programot. Budapest székesfőváros 1875-ben megbízta Bodoky Lajos miniszteri tanácsost, Durand-Clay és Mille francia mérnököket, Lechner Lajost és Vogler József et a tervezet kidolgozásával. A bírálóbizottság több évi vita után maga határozta meg a megépítendő főgyűjtők elvi vonalvezetését, és azt 1882. május 10-én rendkívüli közgyűlésen hagyatták jóvá. A főváros mérnöki hivatalán belül egy új osztályt létesítettek Martin Ottó veze tésével, és megbízták a részletes tervek kidolgozásával. Martin 1884-ben készített jelentésében tett javaslatot az alkalmazandó rendszerre, a programba bevonandó terület nagyságára, a méretezési alapelvekre, a főgyűjtők méretére és az úgynevezett Központi szivattyútelep helyére, kialakítására. A bíráló bizottság a a tervet többször átdolgoztatta, végül 1887. április 6-án a közgyűlés azokat végérvényesen elfogadta, és megbízta a mérnöki hivatal csatornázási osztályát a kiviteli tervek elkészítésével. Azokat és a költségvetést a felülvizsgálatok után a belügyminiszter 1891. január 16-án véglegesen jóváhagyta, majd a pesti oldalon még abban az évben megkezdték a főgyűjtők kiépítését. 1896-ban fejezték be a Közös főgyűjtő (480/450 centiméter belmérettel, a Soroksári úton), a Nagykörúti főgyűjtő Szondi utcáig terjedő és a Duna-parti főgyűjtő Petőfi térig terjedő szakaszának építését. Egy évre rá elkészült az úgynevezett Magasan fekvő főgyűjtő is a Haller utca – Telepy utca – Ludovika tér nyomvonalon, és folytatták az Ördögárok beboltozási munkálatait is a Krisztina körút – Maros utca nyomvonalon a Mikó utcától a Csaba utcáig, 1120 méter hosszúságban. 1899-re fejezték be a Kőbányai közös főgyűjtő építését a Magasan fekvő főgyűjtőhöz csatlakoztatva a Haller utca – Nagyvárad tér – Üllői út – Ceglédi út nyomvonalon. ● (Folytatjuk) 21 BUDAPEST 2012 február Ferencvárosi szivattyútelep Megmaradt csatornalejáró Csatornalejáró terve
