Budapest, 2012. (35. évfolyam)

7. szám július - FÉNYÍRDA - Csengel-Plank Ibolya: Magyarország védelmezői pipába zárva

csak a napi sajtót mikroszkópon keresztül is lehetett olvasgatni és tanulmányozni. A fejlődés további lépcsőfokát a mikroszkó­pok kiváltása jelentette. Ennek kidolgozása Prudent René-Patrice Dagron (1819–1900) nevéhez köthető. Találmányának lénye­ge abban rejlett, hogy az apró fotográfiák nagyításához hegyikristályból csiszolt, úgynevezett Stanhope-lencséket használt, amelyeket a nagyítandó képekkel együtt különböző ékszerekbe és használati tár­gyakba építettek be. A fotótechnika által nyújtott előnyöket először a természettudósok és az orvostu­domány képviselői használták, hiszen az élővilágot és annak alkotórészeit a látás sa­játos koncentrációja révén egészen közelről lehetett tanulmányozni a mikroszkópon keresztül. A hazai tudósok közül maga­san kiemelkedik Gruby Dávid (1810–1898) orvos-biológus munkássága, aki 1840-ben saját készítésű eszközeivel fényképezte a különböző kórokozókat és baktériumokat. A Franciaországban letelepedett Gruby 1848-ban hazajött Magyarországra, hogy Bem seregében harcolhasson, majd vé­gül sebesülten visszatért Párizsba, ahol negyvenhat évesen – 1856-ban – csillagá­szati obszervatóriumot alapított a Mont­martre-on. Praktizáló orvosként páciensei közé tartozott kora számos nagy művésze, így Heinrich Heine, Victor Hugo, Balzac, Alexandre Dumas és Munkácsy Mihály is. A mikrofotográfia az archiválást is for­radalmasította, a nagy értékű dokumen­tumok kisméretű fotográfiai negatívokon történő tárolásának mindenütt nagy jövőt jósoltak az 1850-es években. Magyarorszá­gon elsőként 1859-ben a Vasárnapi Ujság foglalkozott a felfedezés nagyközönséget érintő aspektusaival: „A fényképezés előre ­haladását illetőleg a minap említettük, hogy most már olly fényképeket is készítenek, mellyek szabad szemmel nézve, csak apró idomtalan foltocskák gyanánt tűnnek föl, s nagyító üveg segélyével gyönyörű képe­ket mutatnak. Közelebb a hannoveri ipar­kiállításra is küldtek be illy fénykép-pon­tocskákat, miket a nagyító üveg arczképpé változtat. Illy módon a fénykép-foltocskák, mellyek gyakran kisebbek, mint egy gom­bostű gombja, gyönyörű csendéletet, eb­csoportozatot s hasonló képeket tüntetnek elő. Az egész „Miatyánkot” is egy mákszem nagyságu térre is lehet fényképezni. E ké­pecskék nagyító üvegen át olly tiszták, hogy a legfinomabb hajszálat is pontosan meg lehet különböztetni hasonló arczképeken.” A képkészítés e sajátos technikája termé­szetesen a hadsereg figyelmét sem kerülte el és az üzenetek továbbításában kulcssze­repet játszó módszereket és eszközöket – galambposta, léghajózás, mikrofotográfia – a gyakorlatban is igyekeztek kipróbálni. Amerikában először a polgárháború ide­jén, Európában pedig a francia-porosz háború alatt. Mit rejt a pipabelső? A Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Emlék­anyag Gyűjteményében őrzött szipkában Dagron-féle eljárással készült felvétel ta­lálható. A tárgyat kézbe fogva akkor lát­juk a lencse által felnagyított képet, ha fénnyel szemben, belenézünk a két cső­rész találkozásánál fúrt kerek nyílásba. A reprodukció alapjául szolgáló eredeti metszet összevetésekor azonnal feltűnik, hogy a mikrofotográfia készítője az erede­ti címét: „A „MAGYAR HADVEZÉREK ARCZKÉPCSARNOKA. Kiadta Vahot Imre. Nyomt. Frank I. M. Pesten 1861” a következőre változtatta: „Défenseurs de la Hongrie. Dagron et C.ie B.tés Paris.” Formai tekintetben a másik szembetűnő eltérés az eredetihez képest, hogy szabá­lyos ovális keretet rajzoltak a portrék köré, amivel vélhetően nem a kompozíció felja­vítása volt a cél, hanem inkább az, hogy a rendelkezésére álló mikronnyi felületen egybetartsák a csoportképet. Hasonló oka lehetett a cím lerövidítésének is, bár a „Ma­gyarország védelmezői” érzelmileg erősebb töltésű, mint a csoportkép eredeti címe. Az évszámok tekintetében, egyedül az ovális mezők legfelső harmadában látható nevek, illetve a nevek mellé tett keresztek igazítják el a nézőt. Ahol kereszteket látunk, azok a tábornokok a metszet készítésének idején már nem éltek: KLAPKA, DAMJANICS †, BEM †, VETTER, NAGY SÁNDOR †, AULICH †, MÉSZÁROS †, DEMBINSZ­KY, GUYON †, KISS ERNŐ †, DESSEFFY †, LEININGEN †, TÖRÖK †, PERCZEL 8 BUDAPEST 2012 július 19. századi szivarszipka, benne az 1848-as hadvezérek arcképcsarnoka Dagron, Párizs, 1862 körül forrás: Hadtörténeti Intézet Képzőművészeti Gyűjteménye forrás: Hadtörténeti Intézet Képzőművészeti Gyűjteménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom