Budapest, 2012. (35. évfolyam)
7. szám július - FÉNYÍRDA - Csengel-Plank Ibolya: Magyarország védelmezői pipába zárva
csak a napi sajtót mikroszkópon keresztül is lehetett olvasgatni és tanulmányozni. A fejlődés további lépcsőfokát a mikroszkópok kiváltása jelentette. Ennek kidolgozása Prudent René-Patrice Dagron (1819–1900) nevéhez köthető. Találmányának lényege abban rejlett, hogy az apró fotográfiák nagyításához hegyikristályból csiszolt, úgynevezett Stanhope-lencséket használt, amelyeket a nagyítandó képekkel együtt különböző ékszerekbe és használati tárgyakba építettek be. A fotótechnika által nyújtott előnyöket először a természettudósok és az orvostudomány képviselői használták, hiszen az élővilágot és annak alkotórészeit a látás sajátos koncentrációja révén egészen közelről lehetett tanulmányozni a mikroszkópon keresztül. A hazai tudósok közül magasan kiemelkedik Gruby Dávid (1810–1898) orvos-biológus munkássága, aki 1840-ben saját készítésű eszközeivel fényképezte a különböző kórokozókat és baktériumokat. A Franciaországban letelepedett Gruby 1848-ban hazajött Magyarországra, hogy Bem seregében harcolhasson, majd végül sebesülten visszatért Párizsba, ahol negyvenhat évesen – 1856-ban – csillagászati obszervatóriumot alapított a Montmartre-on. Praktizáló orvosként páciensei közé tartozott kora számos nagy művésze, így Heinrich Heine, Victor Hugo, Balzac, Alexandre Dumas és Munkácsy Mihály is. A mikrofotográfia az archiválást is forradalmasította, a nagy értékű dokumentumok kisméretű fotográfiai negatívokon történő tárolásának mindenütt nagy jövőt jósoltak az 1850-es években. Magyarországon elsőként 1859-ben a Vasárnapi Ujság foglalkozott a felfedezés nagyközönséget érintő aspektusaival: „A fényképezés előre haladását illetőleg a minap említettük, hogy most már olly fényképeket is készítenek, mellyek szabad szemmel nézve, csak apró idomtalan foltocskák gyanánt tűnnek föl, s nagyító üveg segélyével gyönyörű képeket mutatnak. Közelebb a hannoveri iparkiállításra is küldtek be illy fénykép-pontocskákat, miket a nagyító üveg arczképpé változtat. Illy módon a fénykép-foltocskák, mellyek gyakran kisebbek, mint egy gombostű gombja, gyönyörű csendéletet, ebcsoportozatot s hasonló képeket tüntetnek elő. Az egész „Miatyánkot” is egy mákszem nagyságu térre is lehet fényképezni. E képecskék nagyító üvegen át olly tiszták, hogy a legfinomabb hajszálat is pontosan meg lehet különböztetni hasonló arczképeken.” A képkészítés e sajátos technikája természetesen a hadsereg figyelmét sem kerülte el és az üzenetek továbbításában kulcsszerepet játszó módszereket és eszközöket – galambposta, léghajózás, mikrofotográfia – a gyakorlatban is igyekeztek kipróbálni. Amerikában először a polgárháború idején, Európában pedig a francia-porosz háború alatt. Mit rejt a pipabelső? A Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Emlékanyag Gyűjteményében őrzött szipkában Dagron-féle eljárással készült felvétel található. A tárgyat kézbe fogva akkor látjuk a lencse által felnagyított képet, ha fénnyel szemben, belenézünk a két csőrész találkozásánál fúrt kerek nyílásba. A reprodukció alapjául szolgáló eredeti metszet összevetésekor azonnal feltűnik, hogy a mikrofotográfia készítője az eredeti címét: „A „MAGYAR HADVEZÉREK ARCZKÉPCSARNOKA. Kiadta Vahot Imre. Nyomt. Frank I. M. Pesten 1861” a következőre változtatta: „Défenseurs de la Hongrie. Dagron et C.ie B.tés Paris.” Formai tekintetben a másik szembetűnő eltérés az eredetihez képest, hogy szabályos ovális keretet rajzoltak a portrék köré, amivel vélhetően nem a kompozíció feljavítása volt a cél, hanem inkább az, hogy a rendelkezésére álló mikronnyi felületen egybetartsák a csoportképet. Hasonló oka lehetett a cím lerövidítésének is, bár a „Magyarország védelmezői” érzelmileg erősebb töltésű, mint a csoportkép eredeti címe. Az évszámok tekintetében, egyedül az ovális mezők legfelső harmadában látható nevek, illetve a nevek mellé tett keresztek igazítják el a nézőt. Ahol kereszteket látunk, azok a tábornokok a metszet készítésének idején már nem éltek: KLAPKA, DAMJANICS †, BEM †, VETTER, NAGY SÁNDOR †, AULICH †, MÉSZÁROS †, DEMBINSZKY, GUYON †, KISS ERNŐ †, DESSEFFY †, LEININGEN †, TÖRÖK †, PERCZEL 8 BUDAPEST 2012 július 19. századi szivarszipka, benne az 1848-as hadvezérek arcképcsarnoka Dagron, Párizs, 1862 körül forrás: Hadtörténeti Intézet Képzőművészeti Gyűjteménye forrás: Hadtörténeti Intézet Képzőművészeti Gyűjteménye
