Budapest, 2012. (35. évfolyam)
7. szám július - Debreczeni-Droppán Béla: „Szükség tehát tágos ’s elegendő magosságú Épűletet tenni...”
nyek értékesebb részét szekerekre pakolva menekíteni kellett. Az erről szóló utasítást József nádor 1805. november 18-án küldte meg Millernek azzal, hogy menjen a gondjaira bízott értékekkel Temesvárra. E temesvári kényszertartózkodás 1806 márciusáig tartott. A visszatérést követően nem sokkal azonban ismét csomagolni kellett, mert június 3-án királyi határozat rendelte el a pálos kolostorból való kiköltözést. A Széchényi-féle gyűjteményeket nem kellett messzire vinni, mindössze néhány méternyire, hiszen a pálos (később egyetemi) templom másik oldalán lévő egyetemi épületbe, az úgynevezett nagy szemináriumi épületbe kerültek. Az első tervezet Mire a költözködés befejeződött, készen volt az a tervezet, amely a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alaprajzát és homlokzati rajzát is tartalmazta. Miller Jakab Ferdinánd múzeumkoncepciója A Nemze ti Gyüjtemények elintézése’ feltételei Magyar Ország hazafiai’ számára (Museum Hungaricum excelsis regni proceribus et inclytis statibus ac ordinibus exhibitum) címen jelent meg 1200 példányban, József nádor költségén. A latin és magyar nyelven kinyomtatott tervezetet a nádor 1807 októberében kiosztotta a Budán április eleje óta ülésező országgyűlési követeknek, valamint elküldte az összes megyének és szabad királyi városnak, kérve, hogy utasítsák követeiket: szavazzák meg majd az országos pénzsegélyt a múzeum céljaira. Miller múzeumtervezetében először is meghatározta annak helyét, Pest városát találva a legalkalmasabbnak. A múzeum épületével kapcsolatosan a következő kritériumokat tartotta fontosnak rögzíteni: „Szükség tehát tágos ’s elegendő magosságú Épűletet tenni, és nem tsak belső készűletekkel felékesíteni, hanem annak külső formáját is minden jó épitésnek mesterségéhez úgy alkalmaztatni, hogy már az ékeségből is a’ pallérozott Nemzetnek nagy lelkűsége, jó izlése, és a’ közjónak előmozditására való iparkodása kitessék. Már pedig illy Épűletnek szükségében a’ jó Hazafiak’ bőkezűségektől, bőlts általlátásoktól és gyorsaságoktól reményleni lehet, hogy egy új Épűletet fenék-kőtől felálittani inkább akarnak, a’ melly illy haszonvételre alkalmatos légyen, mint sem egy régit drága pénzen vásárolván, sok tódozás ’s fótozás után nem olly alkalmatosnak készitteni.” A József nádor által támogatott tervezetben részletesen szerepelt a múzeumi gyűjtemények épületen belüli elosztásának kérdése és az épület homlokzati rajza is, Hild János (1766–1811) terve szerint, a palotát a Hatvani (a mai Kossuth Lajos) utca felől mutatva. A múzeum első önálló hajléka ugyanis a Szép és a Hatvani utca sarkán lévő 2436 négyszögöl nagyságú telken épült volna fel, amelyet Grassalko vich III. Antal herceg adományozott ebből a célból, 1807-ben. Ennek előzménye az volt, hogy a herceg Hatvani kapun kívül fekvő kertjét (a mai Trefort-kerti területet) elcserélte a pesti királyi egyetem botanikus kertjéért, amely korábban a pesti ferences kolostorhoz tartozott. A botanikus kertet aztán a csere megtörténte után Grassalkovich a múzeumnak adományozta, amit az országgyűlés az 1808. évi 8., Nemzeti Múzeumról szóló törvénycikkben is megörökített. A törvény arról is rendelkezett, hogy a múzeum épületét a megyék, illetve magánszemélyek megajánlásaiból fedezzék. Az épületre a szükséges összeg az 1808-as országgyűlési megajánlás nyomán össze is gyűlt, de az 1811-es devalváció elvitte a múzeumi törzsvagyon 4/5-ét, amely így a meglévő 451.475 Ft-ról 90.295 Ft-ra csökkent. Mindenesetre József nádor e nagy csapás ellenére is napirenden tartotta az ügyet, és az 1811-es országgyűlésen javasolta a múzeum felépítéséhez szükséges összeg megszavazását. Végül ekkor nem született döntés. Még az országgyűlés előtt 3 BUDAPEST 2012 július A Magyar Nemzeti Múzeum első épületterve Hild Jánostól, 1807 A Nemzeti Múzeum telke egy 1810-es várostérképen forrás: Budapest Főváros Levéltára
