Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Varga Kálmán: Buzgó pestiek a besnyői kegyhelyen
hétezret. A vonzáskörzet kialakulásában a gödöllői és hatvani Grassalkovich-uradalmak területének, illetve a jászsági részeknek a dominanciája figyelhető meg. A hívek zömét a szegényebb társadalmi rétegek, az uradalmi jobbágyság és zsellérség adta, ám pesti és váci polgárok zarándoklatairól is tudunk. Az első pesti név, amely a forrásokban felbukkan, egy kályhásmesteré: Biretti Antal gyakori vendég Besnyőn, sőt az első években amolyan segédgondnoki szerepet is vállal a rendház életében. A másik pesti illetőségű és ez idő tájt kitelepedett polgárt Joseph Blabensteiner nek hívták. Ő először a lorettói kápolna őrzője volt, majd 1768-ban bekövetkezett haláláig segédkezett a kolostori házimunkában. (Földi maradványait Gödöllőn helyezték örök nyugovóra.) A pestiek addig szórványosnak mondható érdeklődése jóval a barokk idők után, a 19. század második felében vált tömegessé és gyakorivá, köszönhetően a világvárossá fejlődésnek, a katolikus reneszánsznak, de nem utolsó sorban a közlekedési viszonyok minőségi javulásának. A legszembetűnőbb változást ebben az időszakban már az 1873-ban egyesült Budáról és Pestről érkező zarándoktömegek arányának növekedése hozta: az évi negyven-ötvenezer hívőnek mintegy harminc százaléka fővárosi. Az ország centrumának lakossága több mint a duplájára nőtt (1870: 280 ezer, 1900: 733 ezer fő), és a katolikusok száma elérte a félmilliót. A vallási élet megélénkült, hitbuzgalmi egyesületek, közösségek alakultak (Mária kongregációk, Regnum Marianum, Szent Imre Kör, Lorettói Szent Ház Társulata), s legtöbbjük számára Máriabesnyő ideális célpontot jelentett. A zarándokok nagy része, általában ezren vagy valamivel többen szervezett formában a Keleti pályaudvarról induló különvonatokkal érkezett, főleg a májusi és júniusi ünnepekre. A legnagyobb zarándoklatokat a pesti Belvárosi Plébánia és a Ferenciek temploma indította, de emellett gyakoriak voltak a politikai tömörülések (például a keresztényszocialista mozgalom) és a gyárak, üzemek dolgozóinak (például a Soroksári utcai dohánygyár női alkalmazottainak) saját akciói is. A századfordulón válnak rendszeressé a különféle katolikus formációk, egyletek, közöttük a Mária kongregációk besnyői 3 BUDAPEST 2012 június Pesti társaság Neszveda Antal besnyői vendéglője előtt (1920 körüli képeslap) A besnyői templom 1856-ban (könyvillusztráció) forrás: Városi Múzeum, Gödöllő
