Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Varga Kálmán: Buzgó pestiek a besnyői kegyhelyen
útjai. A szervezők közül feltétlenül ki kell emelni Bóta Ernő t, a Jézus Szíve Szövet ség, a Budapesti Férfiak Mária Kongregációja és más társaságok alapításában közreműködő jezsuita papot, aki 1903-tól egészen haláláig vezette a besnyői férfizarándoklatokat. (Emlékét ma egy 1938-ban állított, portréját is megörökítő tábla őrzi a templom északi külső falán.) Megemlítendő ebben a szerepben Fludorovics János Zsigmond kegyes tanítórendi áldo zópap, akinek a neve azért is érdekes, mert ő volt az, aki az 1913-as alapítási évfordulóra először írta meg részletesebben a kegyhely történetét. Máriabesnyő fővárosi népszerűsége ekkor nemcsak a zarándoklatokban, hanem a kegyhely támogatásában is érződik. Így például tudjuk, hogy az 1883-ban az oltárra került terítő (antipendium) ajándékozója az a Lenhossék József orvos akadémikus, egyetemi tanár volt, akinek nevéhez a pesti orvosi kar anatómiai múzeumának megalapítása fűződik. Az egyéni adományozókon túl a hitélet gazdagodásához járultak hozzá a különféle fővárosi műkedvelő csoportok, rendszeresen fellépve az egyházi ünnepeken. Aktivitásuk odáig vezetett, hogy 1914 augusztusában a többnyire Budapesten élő, de Máriabesnyőn nyaraló módos polgárok énekkart is alapítottak, nem kisebb személyiség, mint a kor egyik ünnepelt színésze, Hegedűs Gyula közreműködésével. Elkötelezett támogatója volt a kegyhelynek és a kolostornak, akárcsak felesége, Berzétei Ilona , a Vígszínház színésznője, aki férje halála után Máriabesnyőn telepedett le és itt is hunyt el. (Mindketten a kapucinusok besnyői temetőjében nyugszanak.) A vasutasok kezében Az első világháború és a békeszerződések traumája nem okozott törést a kegyhely és a pesti hívek viszonyában. Mi több, Máriabesnyő jelentősége az új határok között felértékelődött, s a Gödöllővel történt egyesülés révén a katolikus világ figyelme is ráirányult: a város státusát erősítették az olyan nagyszabású, vallásossággal átitatott világi rendezvények, mint például a cserkészfiúk 1933-as világtalálkozója (Jamboree), vagy az 1938-as leánycserkész találkozó (Pax Ting), nem is szólva a kimondottan katolikus ünnepek pazar helyi megrendezéséről. Többek között ilyen eseménynek számított a Máriabesnyőn kicsúcsosodott 25. jubileumi zarándoklat (1927), melyen Cesare Orsenigo pápai nuncius is részt vett, de ide sorolhatók az 1938-as XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Konferencia helyi eseményei is. Folytatódtak a nagy férfi zarándoklatok is, melyeket gyakorta főpapok vezettek − hónapjuk jellemzően a május, illetve június eleje, különösen Szentháromság ünnepe –, de előfordultak más időpontokban szervezettek is. (1937. október 10-én például négyezer vasutas érkezett a kegyhelyre.) A férfiak nemcsak szentmisén vettek részt, hanem előadásokat is hallgattak egyházpolitikai vagy aktuálpolitikai kérdésekről. Az előadók között olyan jeles egyházi és világi személyeket találunk, mint Serédi Jusztinián bíboros, vagy a korszak meghatározó hitszónokának, gondolkodójának számító Prohászka Ottokár székes fehérvári püspök, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párjának elnöke. Zadravecz István ferences tábori püspök, az Etelközi Szövetség egyik alapítója éppúgy megfordult Besnyőn, mint az 1927-ben a pápai nuncius által Pro Ecclesia et Pontifice érdemkereszttel kitüntetett Huszár Károly korábbi miniszterelnök és Haller István keresztényszocialista politikus, volt vallás- és közoktatási miniszter. Úgy tűnik, a főváros oldaláról ebben a korszakban Máriabesnyő legnagyobb segítője mind intézményesen, mind pedig dolgozói révén a Magyar Államvasutak. A MÁV 1936-ban vasútállomást építtetett itt, s ezzel komfortosabbá tette a megközelítését. Az állomás sajátos módon a kegyhely „előretolt fogadótere” lett, különösen azáltal, hogy a vasút kifaragtatta és felállíttatta itt a kegyszobrocska tízszeres nagyságú, vagyis több mint egy méter magas, posztamenssel is kiemelt vörösmárvány másolatát. (Bory Jenő szobra je lenleg a templom mellett az evangélisták kútját díszíti.) 4 BUDAPEST 2012 június A kegyhely egyik pesti támogatója: Hegedűs Gyula színész (20. század eleje) Berzétei Ilona, Hegedűs Gyula felesége (20. század eleje) A kegyszobor forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest fotó: Németh László
