Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Varga Kálmán: Buzgó pestiek a besnyői kegyhelyen
A máriabesnyői kegytemplom építésének „gyakorlatias” motivációját egyrészt Szűz Mária tiszteletében, másrészt Klobusitzky Terézia gyenge egészségi állapotában kell keressük, mint azt Grassalkovich Antal ké sőbbi végrendeletének sorai is mutatják: „Laurentomi Kápolnát építettem Gedellő mellett lévő Besnyői pusztámon, hogy a Mindenható Úr Isten kedves feleségemet hosszas és nagy nyavalyából segétse.” A „laurentomi” kápolna nem más, mint Mária názáreti házának másolata, melyet a legenda szerint a 13. században a pogányok elől angyalok menekítettek Tersatto (ma Trsat, Horvátország) érintésével az itáliai Loretóba, a „hosszas és nagy nyavalya” pedig valószínűleg Terézia asszony szédüléssel járó gyomorbetegsége volt, melyből ki is lábalhatott, maga a végrendelet erre is utal. Mikor azonban az egyházi mecenatúrájáról híres gróf a kápolna megépítése mellett döntött, aligha látta előre, hogy ezzel nem csupán egy provinciális vonzáskörű kistemplomot, hanem országos jelentőségűvé emelkedő kegyhelyet teremt. A kőművesek ugyanis munka közben egy középkori eredetű, csontból faragott Mária-szobrocskát találtak, s a kis remekmű egycsapásra zarándokhellyé varázsolta az épülő, majd 1761. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján felszentelt kápolnát. A kegyszobor csodája, a hitéleti igény és a főúr további nagyvonalú építkezései következtében született meg aztán az 1766. február 17-i keltezésű, „Universis Christi Fidelibus” címet viselő pápai bulla, mely Nagyboldogasszony ünnepére teljes, a többi hat Mária-ünnep esetében pedig hét évre engedélyezett búcsút Besnyőnek. Biretti kályhás, az úttörő Az 1771-re új templommal és kapucinus kolostorral kibővített kegyhelyen a feljegyzések szerint a búcsúkra jövő hívek száma egyre emelkedett, és hamar elérte az évi Buzgó pestiek a besnyői kegyhelyen Varga Kálmán A 18. századi közlekedési viszonyok között Pesttől bő három órára, Gödöllőtől pedig háromnegyed órányira fekvő Besnyő-puszta egykori templomdombja közvetlenül a hatvani út mellett magasodott. Az utazó elhagyatott, százados fákkal és bozóttal benőtt, kies tájat láthatott, a dombtetőn egy régvolt épület romjaival. A kapucinusok feljegyzése szerint ez a látvány fogta meg 1758 táján a hatvani uradalma felől érkezve itt elkocsizó Grassalkovich Antal grófot és feleségét, Klobusitzky Teréziát, s megszületett az elhatározás a középkori templomos hely újjáépítésére. 2 BUDAPEST 2012 június Madártávlatból fotó: Civertan
