Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - Varsányi Gyula: Minden, ami (nem csak) zene: Rózsavölgyi
Ha sikeres kereskedésre akarsz szert tenni, ne boltot vásárolj elsősorban, hanem bolti hírnevet, amelyet a továbbiakban csak ápolnod, gazdagítanod kell! Ez az elv sehol másutt nem vált be látványosabban, mint a pesti belváros Rózsavögyi Zeneműboltjában. A több mint másfélszáz éves múltra visszatekintő üzlet – pontosabban: cég – ma a Líra kiadó- és könyvkereskedés-hálózathoz kapcsolódik. Előbb magát az elárusító helyet szerezték meg, majd a régi névvel újraalapított cégben folytatták a kotta- és könyvkiadást, és idén áprilisban művészkávéházat nyitottak a bolt fölötti szinten. Mindhárommal egy nagy múltú kulturális hagyomány fölélesztésére vállalkoznak. Az alapítás még 1850-ben történt. Akkor hozta létre a Rózsavölgyi és Társa (Rt.) céget a „csárdás atyjaként” emlegetett Rózsavölgyi Márk zeneszerző fia, Rózsavölgyi Gyula tő kebefektető társával, Grinzweil Norbert tel. Az alapítók beutazták Európa nagyvárosait, hogy fölvásárolják a vezető kiadók legjobb kottáit, és egyidejűleg hozzáfogtak a régi és a kortárs magyar komponisták (Erkel, Liszt, Ábrányi, Mosonyi) műveinek megjelenteté séhez. A világhálón is elérhető cégtörténetben olvashatni arról a nevezetes eseményről is, hogy 1883-tól „Császári és királyi udvari mű- és hangjegykereskedői” címmel büszkélkedhettek, egyedüliként a szakmában (ezt azonban Rózsavölgyi Gyula már nem élhette meg). A Kristóf téri kereskedés, melyet a korabeli belsőépítészeti stílust mívesen megjelenítő, kényelmes berendezése miatt szinte a kezdetektől „szalonként” emlegettek, az 1870-es évektől hangverseny-rendezéssel, könyvkiadói tevékenységgel és a Zeneirodalmi Szemle kiadásával bővítette működését, és ennek révén központjává vált a hazai zenei életnek. Az rt. katalógusa 1905-ben már nyolcszáz szerző műveit kínálta. A következő nagy lépés száz éve történt: a cég 1912 decemberében új, reprezentatív boltot nyitott a mai helyén, a Szervita téren, a Lajta Béla által tervezett épületben, ahol már az akkoriban újdonságnak számító gramofonlemezeket is árulták. Az idő tájt kiadásukban jelentek meg Bartók és Kodály művei. Más kottaműhelyek fokozatos fölvásárlásával aztán az 1930-as évekre az rt. az ország legnagyobb zenei kiadójává nőtte ki magát. Néhány évvel a második világháború befejezése után azonban bekövetkezett az államosítás. A részvénytársaság tevékenységeit különböző állami cégek között osztották szét, de a Rózsavölgyi Zeneműbolt – Pest legrégibb üzleteként – az azt követő évtizedekben sem veszítette el jó hírét, melyet korábban az a szlogen fejezett ki, hogy „minden ami zene – Rózsavölgyi”. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után a könyvkereskedelem több évre nyúló, fokozatos privatizációja során a bolt ismét magántulajdonba került, és az új tulajdonosok szándéka az volt, hogy visszaállítsák a cég korábbi sokrétű tevékenységét. A kialakuló cégcsoporthoz kapcsolták a Pentaton Koncert- és Művészügynökséget, amely 1989 után az első és máig legnagyobb hazai művészmenedzser-iroda, a többi között Miklósa Erika operaénekes, Érdi Tamás zongoraművész vagy az Operettszínház külföldi föllépéseit, illetve külföldi előadók hazai szerepléseit szervezi. Az ide tartozó Rózsavölgyi Kiadó hiánypótló zenei kiadványokkal jelentkezik a piacon, a Szervita tér 5. szám alatti Rózsavölgyi Zeneműbolt pedig fönnállásának századik évfordulója alkalmából jócskán megújult, a hagyományos és legfrissebb zenei műsorhordozókon kívül zenei kiadványok, továbbá hangszerek széles választékát kínálja. A bolt fölött, vele egybenyitva kezdte meg működését az április 11-i Költészet Napján a Rózsavölgyi Szalon Arts & Café. A pesti belvárosnak ez az új művészkávéháza jó ízléssel, de nem fényűzően berendezett hely. Semmi erőszakolt historizálás, ám a megjelenés patinás. Akár hetven látogatót is befogadhat egyszerre. Napközben kávézó, ahol ebédelni is lehet; teret ad kiállításoknak, esténként pedig kamaraszínházként és hangversenyteremként működik. Színpadi programja részben kötődik azokhoz a kiadói műhelyekhez – a kezdeti időszakban főként a Magvetőhöz –, továbbá szerzőkhöz és művekhez, amelyek a Líra cégcsoportot reprezentálják. Az csak természetes, hogy könyvbemutatókat tartanak, de új (gyerek)könyvek illusztrációiból is rendeznek kiállítássorozatot (János vitéz, Manó Könyvek, Tücsök a Holdon); zenés irodalmi estjeiken föllép Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Darvasi László, Udvaros Dorottya, Lukács Miklós, Érdi Tamás. Szín padi drámát formáltak a francia Anna Ga valda Szerettem őt című regényéből Szántó Erika rendezésében, Györgyi Anna és Szilá gyi Tibor előadásában, és műsorra tűznek Csehov-egyfelvonásosokat is a Nexus Társulat játékával. Különleges „stand up”-ot ad elő a szalonban Jordán Tamás , aki elmondta, erős kritiká val fogadja a műfaj több hazai képviselőjének általa üres poénkodásnak érzett előadásait, és saját ironizáló és önironikus szövegébe a költészetet is megpróbálja beépíteni. A program zenei része egyrészt közelíti egymáshoz a komoly muzsikát és a dzsesszt (Bársony Bálint és vendégei, Miklósa Erika), Minden, ami (nem csak) zene: Rózsavölgyi Visszaköszön 162 év hagyománya szöveg: Varsányi Gyula, fotó: Sebestyén László 36 BUDAPEST 2012 május
