Budapest, 2012. (35. évfolyam)

5. szám május - Varsányi Gyula: Minden, ami (nem csak) zene: Rózsavölgyi

Ha sikeres kereskedésre akarsz szert tenni, ne boltot vásárolj elsősorban, hanem bol­ti hírnevet, amelyet a továbbiakban csak ápolnod, gazdagítanod kell! Ez az elv sehol másutt nem vált be látványosabban, mint a pesti belváros Rózsavögyi Zeneműbolt­jában. A több mint másfélszáz éves múltra visszatekintő üzlet – pontosabban: cég – ma a Líra kiadó- és könyvkereskedés-hálózat­hoz kapcsolódik. Előbb magát az elárusító helyet szerezték meg, majd a régi névvel újraalapított cégben folytatták a kotta- és könyvkiadást, és idén áprilisban művész­kávéházat nyitottak a bolt fölötti szinten. Mindhárommal egy nagy múltú kulturá­lis hagyomány fölélesztésére vállalkoznak. Az alapítás még 1850-ben történt. Akkor hozta létre a Rózsavölgyi és Társa (Rt.) céget a „csárdás atyjaként” emlegetett Rózsavölgyi Márk zeneszerző fia, Rózsavölgyi Gyula tő ­kebefektető társával, Grinzweil Norbert tel. Az alapítók beutazták Európa nagyvárosait, hogy fölvásárolják a vezető kiadók legjobb kottáit, és egyidejűleg hozzáfogtak a régi és a kortárs magyar komponisták (Erkel, Liszt, Ábrányi, Mosonyi) műveinek megjelenteté ­séhez. A világhálón is elérhető cégtörténet­ben olvashatni arról a nevezetes eseményről is, hogy 1883-tól „Császári és királyi udvari mű- és hangjegykereskedői” címmel büsz­kélkedhettek, egyedüliként a szakmában (ezt azonban Rózsavölgyi Gyula már nem élhette meg). A Kristóf téri kereskedés, melyet a kora­beli belsőépítészeti stílust mívesen megje­lenítő, kényelmes berendezése miatt szinte a kezdetektől „szalonként” emlegettek, az 1870-es évektől hangverseny-rendezéssel, könyvkiadói tevékenységgel és a Zeneiro­dalmi Szemle kiadásával bővítette műkö­dését, és ennek révén központjává vált a hazai zenei életnek. Az rt. katalógusa 1905-ben már nyolcszáz szerző műveit kínálta. A következő nagy lépés száz éve történt: a cég 1912 decemberében új, reprezentatív boltot nyitott a mai helyén, a Szervita téren, a Lajta Béla által tervezett épületben, ahol már az akkoriban újdonságnak számító gramofon­lemezeket is árulták. Az idő tájt kiadásuk­ban jelentek meg Bartók és Kodály művei. Más kottaműhelyek fokozatos fölvásárlásá­val aztán az 1930-as évekre az rt. az ország legnagyobb zenei kiadójává nőtte ki magát. Néhány évvel a második világháború befejezése után azonban bekövetkezett az államosítás. A részvénytársaság tevékeny­ségeit különböző állami cégek között osz­tották szét, de a Rózsavölgyi Zeneműbolt – Pest legrégibb üzleteként – az azt köve­tő évtizedekben sem veszítette el jó hírét, melyet korábban az a szlogen fejezett ki, hogy „minden ami zene – Rózsavölgyi”. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után a könyvkereskedelem több évre nyúló, foko­zatos privatizációja során a bolt ismét ma­gántulajdonba került, és az új tulajdonosok szándéka az volt, hogy visszaállítsák a cég korábbi sokrétű tevékenységét. A kialakuló cégcsoporthoz kapcsolták a Pentaton Koncert- és Művészügynökséget, amely 1989 után az első és máig legnagyobb hazai művészmenedzser-iroda, a többi kö­zött Miklósa Erika operaénekes, Érdi Tamás zongoraművész vagy az Operettszínház külföldi föllépéseit, illetve külföldi előadók hazai szerepléseit szervezi. Az ide tartozó Rózsavölgyi Kiadó hiánypótló zenei kiad­ványokkal jelentkezik a piacon, a Szervita tér 5. szám alatti Rózsavölgyi Zeneműbolt pedig fönnállásának századik évfordulója alkalmából jócskán megújult, a hagyomá­nyos és legfrissebb zenei műsorhordozókon kívül zenei kiadványok, továbbá hangsze­rek széles választékát kínálja. A bolt fölött, vele egybenyitva kezdte meg működését az április 11-i Költészet Napján a Rózsavölgyi Szalon Arts & Café. A pesti belvárosnak ez az új művészkávéháza jó íz­léssel, de nem fényűzően berendezett hely. Semmi erőszakolt historizálás, ám a megje­lenés patinás. Akár hetven látogatót is befo­gadhat egyszerre. Napközben kávézó, ahol ebédelni is lehet; teret ad kiállításoknak, es­ténként pedig kamaraszínházként és hang­versenyteremként működik. Színpadi programja részben kötődik azok­hoz a kiadói műhelyekhez – a kezdeti idő­szakban főként a Magvetőhöz –, továbbá szerzőkhöz és művekhez, amelyek a Líra cégcsoportot reprezentálják. Az csak ter­mészetes, hogy könyvbemutatókat tarta­nak, de új (gyerek)könyvek illusztrációiból is rendeznek kiállítássorozatot (János vitéz, Manó Könyvek, Tücsök a Holdon); zenés irodalmi estjeiken föllép Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Darvasi László, Udvaros Dorottya, Lukács Miklós, Érdi Tamás. Szín ­padi drámát formáltak a francia Anna Ga ­valda Szerettem őt című regényéből Szántó Erika rendezésében, Györgyi Anna és Szilá ­gyi Tibor előadásában, és műsorra tűznek Csehov-egyfelvonásosokat is a Nexus Tár­sulat játékával. Különleges „stand up”-ot ad elő a szalon­ban Jordán Tamás , aki elmondta, erős kritiká ­val fogadja a műfaj több hazai képviselőjének általa üres poénkodásnak érzett előadásait, és saját ironizáló és önironikus szövegébe a költészetet is megpróbálja beépíteni. A program zenei része egyrészt közelíti egymáshoz a komoly muzsikát és a dzsesszt (Bársony Bálint és vendégei, Miklósa Erika), Minden, ami (nem csak) zene: Rózsavölgyi Visszaköszön 162 év hagyománya szöveg: Varsányi Gyula, fotó: Sebestyén László 36 BUDAPEST 2012 május

Next

/
Oldalképek
Tartalom